A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018. júliusi, tehát e törvényi változásokat megelőző, 1000 fős reprezentatív lakossági felmérése során rákérdezett arra, hogy a munkavállalók közül 2017-ben hányan és hányszor váltottak munkahelyet. A válaszoló aktív keresők mindössze huszada (5,5%-a) váltott egy év alatt munkahelyet. Azt feltételezhetnénk, hogy ahol több a munkalehetőség az adott településen vagy régióban, ott jelentősebb mértékű a munkahely-változtatás. Ez azonban nem igazolódott be.
A munkahely váltók aránya
A munkahelyet váltókon belül a legnagyobb arányt a 30-50 év közöttiek képviselték (58%), majd a 18-30 év közöttiek (39%). Előbbiek esetében a családalapítás okozta többletjövedelem-igény, míg utóbbiaknál a pályakezdés nehézségei, a szakmai és/vagy anyagi előmenetelt lehetővé tevő munkahely megtalálása lehet a fő motiváló erő. Legkevésbé az 50 fő felettiek tudnak, akarnak váltani.
A munkahelyváltók megoszlása
A vizsgálat két részre osztotta az országot: egy fejlettebb (Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl), valamint egy kevésbé fejlett részre. Meglepő, hogy a prosperáló területeken csak a munkavállalók 3%-a, a kevésbé tehetős területeken élőknek viszont 9%-a váltott munkahelyet 2017-ben. Utóbbiak magasabb aránya bizonyos mértékben magyarázható az ezen területeken inkább elterjedt időszakos foglalkoztatással (idénymunka) is.
A munkahely-váltókat a GKI kor és regionális megoszlás szerint is vizsgálta. A kor szerinti megoszlásból jól látható, hogy a
Összefoglalva: a 2010 óta végbement jelentős kivándorlás, valamint az elsősorban EU-forrásokon alapuló, átmenetileg gyors gazdasági növekedés hatására az ország egyes régióiban jelentős munkaerőhiány alakult ki. Ezeken a területeken a munkáltatók keresetemeléssel, béren kívüli juttatásokkal igyekeznek megtartani a meglévő munkaerőt, így a fluktuáció viszonylag alacsony szintű. Ugyanakkor a közmunkával „elfedett”, jelentős munkanélküliséggel jellemezhető régiókban az alacsony keresetek miatt jelentős a munkahelyek közötti mozgás.
