400 milliós adócsalás - Repülőgépgyárat foglalt le a NAV

Vádemelési javaslattal fejezte be egy Bács-Kiskun megyei repülőgépgyártó cég ügyvezetője ellen indított nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága. A vállalkozás a gyanú szerint csalással és más bűncselekményekkel 400 millió forintot meghaladó kárt okozott a magyar és az uniós költségvetésnek

Sárközi Alexandra tájékoztatása szerint a NAV pénzügyi nyomozói az üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, magánokirat- és közokirat-hamisítás bűntette miatt folytatott eljárás iratait kilenc emberrel szemben vádemelési javaslattal küldték meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre.

Költségvetési csalás miatt a törvény akár tíz évi szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi. A cég gyanúsítottként kihallgatott ügyvezetőjét előzetes letartóztatásba helyezték - tette hozzá a szóvivő. A repülőgépgyártó kft. korábban különböző pályázatokat nyújtott be eszközparkjának, műszaki berendezéseinek és informatikai rendszerének fejlesztésére.

Megütötte a főnyereményt a NAV

Az országban csaknem száz helyszínen pénznyerő-automatákat üzemeltető dél-alföldi cégnél tárt föl 150 millió forintos adóhiányt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - tájékoztatta a NAV regionális sajtóreferense. A vállalkozás 2000 óta tevékenykedik a szerencsejáték-iparban, játékadó-bevallási és -fizetési kötelezettségeinek 2011 októberéig eleget is tett. 2011 novembertől azonban sorozatos tulajdonosváltások történtek a cégnél, a játékadó-bevallások és -befizetések pedig elmaradtak. Az állandóan változó tulajdonosi kör igyekezett kibújni a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása következtében játékhelyenként 100 ezerről 500 ezer forintra emelkedő játékadó-fizetés alól - közölte a sajtóreferens.

A társaság pénzügyeiért felelős, 42 éves ügyvezető - egyebek mellett az elnyert pénz elszámolásához - összesen több mint egymilliárd forint értékű fiktív számlát állított be könyvelésébe. A fiktív számlák kiállítását egy kiskunhalasi férfi intézte, aki megtévesztésül a számlázó cégeket mások nevére íratta, továbbá kecskeméti és budaörsi személyek tulajdonában álló társaságokat is bevont az "üzletbe".

Az ügyvezető a fejlesztések mellett sikeresen pályázott a munkavállalók oktatásának támogatására is. A pénz felhasználását igazoló dokumentumok szerint az alkalmazottak vállalati kooperációs, menedzsment, angol nyelv, valamint uniós értékesítési- és szolgáltatásfejlesztési képzést kaptak. Az eljárás során azonban kiderült: az oktatások megtörténtét igazoló felnőttképzési szerződések, számlák, jelenléti ívek, vizsga jegyzőkönyvek hamisak.

A társaság összesen 197 millió forint adót és 46 millió forint jogosulatlanul felvett állami támogatást csalt ki az államkasszából, az uniós költségvetésnek pedig további 162 millió forint kárt okozott. Mivel a törvény lehetővé teszi az okozott kár értékének háromszorosáig terjedően a cég vagyontárgyainak lefoglalását, a nyomozók az ingatlanokat, a repülőgépgyár gépsorait, készleteit, egyéb eszközeit lefoglalták mintegy 892 millió forint értékben, így biztosítva az összességében 400 millió forintot meghaladó kár megtérülését.

A magyar GDP tízszerese tűnik el évente

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, így most az Unió is egy komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére. Mint azt a Piac & Profit Online is megírta, Algirdas Šemeta az EU adóügyi biztosa a következő lépéseket emelte ki az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös uniós politika célkitűzései közül: az adóbűncselekmények minimum büntetési tételeinek uniós egységesítése, az EU-s adóazonosító jel bevezetése, automatikus információcsere, közös adózói karta és erőteljesebb fellépés az adóparadicsomi adótervezéssel szemben.

Véleményvezér