Az innovációs terület támogatási rendszere minden részletre kiterjedő alapos átvilágításra szorult, és bebizonyosodott, hogy nem hatékony, nem követhető és nem számon kérhető módon használták fel eddig a rendelkezésre álló forrásokat - írja a minisztérium közleménye. Mivel a pénzügyi "kényszerpálya", a zárolások és a források szűkössége a Kutatási és Innovációs Alapot is érintik, ezért a kifizetési igényeket sürgősséggel vizsgálták át és rangsorolták. A gyors intézkedéseknek köszönhetően már megindultak  a kifizetések elsősorban a forráshiányra érzékenyebb kis- és középvállalkozók számára - áll a közleményben.

A kormány szándéka az, hogy az uniós és a hazai fejlesztési támogatási forrásokat együttesen kezelő fejlesztéspolitikában megvalósuljon a kutatás-fejlesztés és innováció kiemelt támogatása. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) - a fejlesztéspolitika egészéhez hasonlóan - ezen a területen is hatékonnyá, ésszerűvé alakítja át a rendszert, így az a továbbiakban egységes szabályozási környezetben, a nemzeti és az EU stratégiához illeszkedve működik majd. Az immár világos feladat- és felelősségi struktúra létrehozásával a megújult intézményrendszerben fokozott figyelmet lehet fordítani a korrupció kiküszöbölésére is - fűzik hozzá.

Az NFM a források elosztásán és felhasználásán is változtat: a tervek szerint az idén átalakítják az innovációs járulék szabályozási rendszerét. A kormány hosszú távú tervei között pedig az szerepel, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított teljes összeg a bruttó hazai termék (GDP) jelenlegi kevesebb mint 1 százalékáról 2020-ra kétszeresére, 1,8 százalékra emelkedjen.