Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára című és GOP-2012-2.1.1/B kódszámú felhívásra olyan mikro-, kis-, és középvállalatok adhattak be támogatási kérelmeket, melyek legalább két teljes lezárt üzleti évvel rendelkeztek, saját tőkéjük nem volt negatív és minimum egy fő alkalmazotti létszámmal bírtak, valamint fejlesztéseiket a Közép-Magyarország régión kívül található székhelyükön, vagy telephelyükön, fióktelephelyükön kívánták megvalósítani. Iparág tekintetében a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, valamint az u.n. érzékeny ágazatok (halászati és akvakultúra, szénipar, acélipar, hajógyártás, szintetikusszál-ipar) kivételével bármilyen gazdasági szektorban működő vállalkozás pályázhatott. A támogatás összege 5 és 150 millió, klaszter tagvállalat esetén pedig 250 millió forint lehetett, 30-50% közötti támogatási intenzitással a projekt helyszín régiós elhelyezkedésének függvényében. A támogatást gépbeszerzésre, infrastrukturális, informatikai, know-how és marketing beruházásokra lehetett fordítani.
A pályázat népszerűségét jelzi, hogy 2147 darab támogatási kérelem érkezett be a pályázatokat akkor kezelő Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-hez, mintegy 88 milliárd forint értékben. A támogatási kérelmek bírálata több szakaszban 2013 és 2014 folyamán történt, bár azon cégek esetében melyek sikeresen kifogásolták meg az elutasító döntést, még 2015-ben is ítéltek meg támogatást. Összesen 56,82 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás került odaítélésre, amelyből 50,73 milliárd forint került végül kifizetésre a nyertesek részére (forrás:www.palyazat.gov.hu)
A nyertes cégek 2015-ös gazdasági eredményei
| 2015 | |||||
| Nyertes cégek száma | Beszámolót leadó cégek száma | Különböző módokon megszűnt cégek száma | Veszteséges cégek száma | Munkahely teremtő cégek száma | Teremtett munkahelyek száma |
| 1350 | 1335 | 31 | 79 | 1102 | 14488 |
27% nem tudott növekedni
Ha a cégek nettó árbevételének alakulását vizsgáljuk, a helyzet már korántsem ennyire biztató. Az árbevétel tekintetében a 2011. évet tekinthetjük bázisévnek, mert a pályázat benyújtásakor ez volt az utolsó lezárt üzleti év. Ha ennek az évnek az adatait vetjük össze a 2015-ös pénzügyi beszámolók adataival, akkor azt láthatjuk, hogy 366 darab olyan vállalkozás van, amelynek a nettó árbevétele a pályázati támogatás ellenére is csökkent a 2011-es évhez képest. Ez a teljes nyertes vállalkozások 27,1%-a. Összességében a nyertes cégek, az egyéni vállalkozásokat nem számítva, 2011-ben 1 069 milliárd forint árbevételt értek el, ami 2015-ben 1 557 milliárd forintra növekedett, tehát a kiválasztott cégek 45,6%-os árbevétel növekedést értek el 2011-2015 viszonylatában.
Jobban megérte kevesebb dolgozónak emelni a bért
A pályázatban a nyerteseknek kötelező volt az alkalmazotti létszám megtartását, vagy a támogatással arányos és a 2011-es bázisévet meghaladó személyi jellegű ráfordítás növekedést vállalniuk. Ilyen szempontból különösen érdekes megvizsgálni az alkalmazotti létszám alakulását. 248 darab olyan céget találunk melyben 2015-ben kevesebben dolgoztak, mint 2011-ben. Ezeknél a vállalatoknál összességében 2113 munkahely szűnt meg 5 év viszonylatában, így valószínűleg nekik jobban megérte a kevesebb dolgozónak megemelni úgy a munkabérét, hogy a kötelezően vállalt személyi jellegű ráfordítás növekedést hozni tudják. Ugyanakkor a fennmaradó 1102 vállalkozás összesen ezen 5 év tekintetében 14 488 új munkahelyet teremtett.
A világgazdaságnak is volt benne szerepe
Megállapítható, hogy bár nagyon különböző iparágakban és piaci viszonyok között működő vállalkozások nyerték el a vizsgált pályázati támogatásokat, csak elenyésző kisebbségük fejezte be a gazdasági tevékenységét. Ezen pozitív statisztikát azonban árnyalja, hogy egy jó részük nemhogy új munkahelyet nem tudott teremteni, hanem elbocsátásokra kényszerült. A nyertesek több mint egy negyede, pedig még 2015-ben is alulteljesítette árbevétel tekintetében a 2011-es évet. Pozitív eredmény viszont, hogy a jól teljesítő vállalkozások a kötelező létszámtartáson felül jelentős mértékben tudták alkalmazottaik számát növelni. A pályázat deklarált célja a kkv szektor megerősítése és munkahelyteremtő képességének növelése volt, azonban ennek eredményességét a világgazdasági változások, valamint a hazai gazdasági és jogi környezet változásai jelentősen csökkenthetik - összegezte elemzését Hantos Zoltán projektmenedzser.
