Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) vállalkozásfejlesztési pályázataiban összesen 173 milliárd forint áll a kkv-k rendelkezésére. Most is megtalálhatók a népszerű technológiafejlesztési kiírások, és teljesen új elemként megjelentek a kombinált források: a vissza nem térítendő támogatások mellé kedvezményes hiteleket is kínálnak a kkv-k számára. A pályázatok jól tükrözik a kormányzat szándékát: a nagyobb volumenű fejlesztések helyett inkább a kicsik projektjeinek megvalósítását támogatják uniós pénzből.

Bárki pályázhat

A növekedésorientált elvárások helyett a munkahelyteremtésre került a hangsúly: vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az elmúlt években jelentősen csökkenő árbevételt elérők - jóllehet növekedési kötelezettséget már 2009 óta nem írtak elő, a visszaesést azonban 5-10 százalékban maximálta a korábbi rendszer -, ígéretet csupán a munkahelyek megtartására, illetve bővítésére kell tenni.

Az induló vállalkozások is találhatnak forrást. A 2011 és 2013 között 15 milliárd forintos kerettel megnyílt GOP 2.1.1/M és a 3 milliárd forintot tartalmazó KMOP 1.2.1/M speciális konstrukció keretében egyablakos rendszerben igényelhetnek 1-4 millió forint vissza nem térítendő támogatást 1-8 millió forintos mikrohitellel kombinálva, mindössze 10 százalékos önrész mellett. Eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés és ingatlanvásárlás, illetve -fejlesztés finanszírozható a pénzből. Ez utóbbi is újdonságnak számít, hiszen eddig az uniós források nem támogattak telephelyvásárlást vagy -felújítást. Hogy a program mennyire lesz sikeres, kiderül, de erőteljesen függ majd a bankok hitelezési hajlandóságától (ahogyan a Széchényi Kártya Program kihasználtsága is). Kérdéseket vet fel az is, hogy ennyi évvel a válság után a veszteséges vállalkozások támogatása nem akadályozza-e feleslegesen a sokak által várt piactisztulást.

A mikrohitel nem újdonság, hiszen hasonló program eddig is létezett, azonban az igényelhető hitelek maximális összege most 50 millió forintra emelkedett. A vissza nem térítendő támogatásokból ugyanakkor nem várható jelentős bővülés, mert az elnyerhető összeg elmarad a korábbiaktól. Az is igaz, hogy 2009-ben a válság hatására emelték meg az összegeket - mondja Szakáll Gábor, a Start Tőkegarancia Zrt. üzletágvezetője.

Vannak más, kedvezőtlenül változó feltételek is. Zsugorodott, illetve a legtöbb GOP pályázat esetében eltűnt az előleg, és vannak, akik szerint a hiánypótlás feltételeinek változása sem segíti a kisebb cégeket a pénzhez jutásban (lásd Piac & Profit, 2011/3. szám, 7. oldal Hátrányos egyszerűsítés). Az aggodalmakat nem osztja dr. Körmendy Zsófia, a 4 Tender Hungary pályázatíró és tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, aki úgy véli, a kiírások konkrétak és áttekinthetők, az új adminisztrációval esetenként több száz oldalas nyomtatás terhétől mentesülhetnek a pályázók.

- Az új szisztéma az uniós pénzek jobb felhasználását, a források hatékony elosztását szolgálja azáltal, hogy a munkavállalók 80-90 százalékát foglalkoztató hazai kkv-k szélesebb körét juttatja forráshoz. Azzal, hogy a multinacionális cégek helyett többen kapnak kevesebbet, csökken az állam kockázata. Ha egy kisebb támogatást kapott vállalkozás tönkremegy, az állam vesztesége kisebb, mint ha egy nagy összegű támogatást elnyert cég megy csődbe. Miután pedig több pályázó között oszlik el a forrás, a támogatott vállalkozások többsége valószínűleg továbbra is működni fog.

Reformmentes évek

Éppen ellenkezőleg ítéli meg az új koncepciót Környey Balázs, a HappyBike Kft. projektvezetője. Szerinte a legnagyobb probléma az, hogy továbbra sincs koherens fejlesztési stratégia. A fejlesztések szakmailag megalapozott összehangolásának hiányában társadalmi szempontból nincs jelentős különbség a régi és az új pályázati rendszer között. Bár a legkisebbek számára valóban egyszerűbb módon és több forrás nyílik meg, mint korábban, nem biztos, hogy jobb helyzetbe kerülnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a támogatással létrejött fejlesztések jelentős része a potenciálishoz képest elenyésző mértékben hasznosult. E nélkül pedig elképzelhetetlen, hogy tíz éven belül - a kkv-k szempontjából - komoly nemzetgazdasági eredmény szülessen az országban.

- A támogatandó célok nem egymásra épülnek, és a mai napig elmaradtak az alapinfrastruktúra-fejlesztések, amelyek az állam számára lehetővé tennék, hogy megfelelő módon ellássa a feladatát. Az eddig szétfolyatott körülbelül kétezer milliárd forintból ennek kellett volna megtörténnie, és akkor 2014 és 2020 között, a következő pályázati ciklusban mód lenne a specializált fejlesztések támogatására. A most megjelent projektek szétaprózott pályázati rendszert mutatnak, aprópénzek osztogatása zajlik. Egy kisvállalkozás körülbelül húszmillió forint támogatásra pályázhat. Ahhoz, hogy ebből valóban a működést javító fejlesztés valósuljon meg, legalább ennyi saját erőre lenne szükség, ami a forráshiányos szektorban csak keveseknek adatik meg. Ha az elnyert támogatást működésre fordítják, szerkezetileg nem lesz jobb a helyzet, a forrás nem generál bevételt, legfeljebb három évvel eltolja a csődhelyzetet. A túlzottan kis projektektől továbbra sem lesz életképes vagy versenyképes a szektor. Az államreform pedig ismét elmarad - állítja a szakember, aki szerint Magyarországon sajátos helyzet alakult ki: a támogatás megszerzését célnak tekintik, nem pedig eszköznek egy koncepcionális fejlesztés megvalósulása érdekében. A felborult szemlélet visszaállítására pedig nem tesz kísérletet a jelenlegi pályázati rendszer sem.

Egyszerűbb adminisztráció, de....

Mások viszont úgy vélik, itt is van elmozdulás. A korábbi években tapasztalt visszaélések hatása például, hogy nem lehet képzési támogatásokra pályázni, csakis akkor, ha a vállalkozás már elnyert egy gazdaságfejlesztési támogatást, és ahhoz kapcsolódóan van szüksége az új tudásra. Az ellenőrzési mechanizmusokban is várható szigorítás.

- Míg korábban a projektek hasznosulását kizárólag papíron, utólag ellenőrizték, tavaly már szúrópróbaszerűen megjelentek ellenőrök például az oktatásokon. Idén pedig arra is lehet számítani, hogy a pályázat benyújtását követően az elbírálás része lesz a kockázatalapú ellenőrzés. Ha a visszaélés gyanúja felmerül, előfordulhat, hogy azonnal elutasítják a pályázatot, akkor is, ha az amúgy minden szempontból eleget tesz a kiírás feltételeinek - vázolja a helyzetet Körmendy Zsófia. Kérdés, hogy ennek nem lesz-e az a következménye, hogy nehezen kezelhető, szubjektív elemek jelennek meg a bírálati rendszerben, amelyek ugyancsak nehezíthetik a kisebb cégek pénzhez jutását.

Zöld hangsúlyok

Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár március végén több fórumon is beszélt a nemzeti energiastratégia irányelveiről és a megújuló energia hasznosításának lehetőségeiről. Elmondta: az Új Széchenyi Terv kiemelten kezeli a zöld gazdaság fejlesztését, melynek részét képezik a környezeti fenntarthatóságot elősegítő beruházások is. Hangsúlyozta: a kormány olyan decentralizált, helyi fűtési rendszerek létrehozását támogatja, amelyek az adott térségben rendelkezésre álló erőforrások hasznosítására alapoznak. Kiemelte, hogy a megújuló energiáknak elsősorban a hőellátás területén lesz kitüntetett szerepük. Rámutatott, hogy a magyar érdekeket az szolgálja leginkább, ha a jó termőképességű területeken elsősorban élelmiszer-, valamint takarmány-alapanyagok termesztése történik. A gyengébb hozamú földeken, ártereken azonban energetikailag hasznosítható növények is termeszthetők. Az államtitkár arra is kitért, hogy a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási hulladékok és melléktermékek egyéni gazdák tízezrei számára nyújthatnak kiegészítő jövedelmet, ha azokat begyűjtve, közösségi fűtési igények kiszolgálására használják fel. Bencsik János „kötelező feladatként" említette a kis- és közepes kapacitású biogáztermelő üzemek telepítését, amelyek lehetőséget teremtenek az egyébként ártalmatlanításra ítélt szennyvíziszap, élelmiszer-ipari és vágóhídi hulladékok energetikai célú hasznosítására. A megújuló energia használatának elterjesztése mellett a kormány fontos szerepet szán az épületenergetikai beavatkozásoknak is, amelyek jelentős mértékben csökkenthetik az ország külső energiafüggőségét.