A társaságok kötelezettséget vállaltak egyben a hálózatok kiépítésére is egy fokozatosan kérdésessé váló piacon. Az igencsak optimista várakozásokat meghazudtolva a 2000-ik év végére az európai mobilfelhasználók mindössze 5 százaléka vette igénybe a WAP alapú adatkommunikációs és tartalomszolgáltatásokat.
A hazai mobilpiacot a turbulens növekedés jellemezte a tavalyi évben. De csak elhanyagolható szerepet játszott a mobil Internet, annak ellenére, hogy exponenciálisan nőtt a WAP böngészésre alkalmas készülékállomány. Mindez a KÓD Gazdaság és Médiakutató Intézet 2001. májusában 1000 fős, országos felvétel keretében készült kutatásából derül ki. A felmérés a mobil Internet hazai tendenciáit és a piac alakulását meghatározó tényezőket kutatta.

Beváltatlan ígéretek
A WAP-ot mobil internetként beharangozó masszív és félrevezető médiakampányok következtében a legtöbb érdeklődő európai fogyasztó arra számított, hogy WAP telefonjaik segítségével a megszokott internetszolgáltatásokat érheti el, e-mailt küldhet, cseveghet, vagy böngészhet jól ismert weboldalain. A technológia elterjedését tovább gátolták a böngészésre kevéssé alkalmas telefonkészülékek, a kisméretű, fekete-fehér képernyők, a nehézkes szövegbevitel.
A vonalkapcsolt technológia, mely egy felhasználó számára a kapcsolat idejéig lefoglal egy teljes csatornát, alacsony hatékonysága emellett magasan tartotta a WAP szolgáltatások árait, így a felhasználók számára nem volt elfogadható a mobil internet kínálta ár/érték arány. Ezt a problémát a GPRS, csomagkapcsolt adatátvitelt lehetővé tévő technológia megjelenése és elterjedése megoldja, mely a kommunikáció hatékonyságának növelése mellett egyben állandó („always on” ) internetkapcsolatot és a modemes elérésnek megfelelő sávszélességet is biztosít. S bár a GPRS a 2001-es éve slágere lehet, sok piaci szereplő attól fél, hogy a megrázó WAP tapasztalatok évekre visszavetették a mobil internet széleskörű térhódítását.

Mobilpiac itthon
A hazai mobiltávközlés a nemzetgazdaság egyik leggyorsabban növekvő ágazata volt tavaly. Mintegy 1,5 millióval nőtt az aktív előfizetők száma a turbulens növekedést mutató piacon, mely nemzetközi viszonylatban is jelentős eredmény. A szolgáltatók várakozásai szerint a folyamat a 60 százalékos penetrációs szintig biztosan nem áll meg.
2001 májusában több mint 3,7 millió aktív SIM-kártyát regisztráltak Magyarországon. A piacon a legnagyobb részesedéssel a Westel Rt. rendelkezik (53 %), őt követi a Pannon GSM, melynek piaci pozíciója a jelentős ügyfélszám-emelkedés ellenére kis mértékben csökkent (40%). A harmadik szolgáltató, a Vodafone valamelyest javította relatív piaci pozícióját (7%).
A mobil távközlés jelentős fejlődése ellenére a mobil internet itthon még ritkaságszámba megy. A KÓD országos felvétele szerint a mobilhasználók mintegy 7 százaléka, azaz 260 ezer ember rendelkezik WAP-ra felkészített telefonnal. E készülékek többségét az elmúlt egy évben vásárolták. Mivel az új eszközök szinte mindegyike alkalmas WAP böngészésre, a növekedés feltehetően nem áll meg.
A magas készülékarány ellenére a WAP szolgáltatást valószínűleg jóval kevesebben használják, bár a pontos arányokat a szolgáltatók titokban tartják, a kutatásokból pedig az alacsony penetráció miatt csak nehezen becsülhetők. Így mi sem teszünk kísérletet a szolgáltatást rendszeresen igénybe vevők számának prognosztizálására.
A két legnagyobb itthoni szolgáltató 2001-ben már elérhetővé tette a GPRS (csomagkapcsolt) adatátviteli szolgáltatást is, mellyel hazánk Európa élvonalába került. Ennek ellenére a sokak által messiásként várt harmadik generációs hálózatokat Magyarországon az elkövetkező 2-3 évben biztosan nem építik ki, a kormányzat ugyanis ez év júliusában, a kedvezőtlen nemzetközi piaci viszonyokra hivatkozva, határozatlan időre elhalasztotta a frekvenciák árverését.

Mobil Internet fogyasztói szemmel
A KÓD májusban végzett kutatása keretében megvizsgálta a különböző mobil internet technológiák ismertségét. A WAP-ról a felnőtt lakosok 63 százaléka hallott, a főként sajtóhirdetésekben felbukkanó GPRS-ről ugyanezen sokaság tizede, míg a harmadik generációs mobil távközlésről a fogyasztók valamivel kevesebb, mint 5 százaléka értesült. A leginkább előtérben álló WAP jelenti egyelőre a megkérdezettek többsége számára a mobil internetet.
A technológia nemzetközi sikertelenségének egyik oka a reklámok által generált, eltúlzott fogyasztói elvárás-szint volt. Az itthoni marketingkampányok sem voltak teljesen mentesek a hagyományos internet és a WAP összemosásától, így nem meglepő, hogy a technológiát ismerő fogyasztók többsége meg van győződve arról, hogy a vásárlás, az elektronikus banki szolgáltatások, az e-mail és a világháló böngészése egyaránt lehetséges a WAP kompatíbilis készülékeken. Bár mindez részben igaz, a hazai felhasználók és mobiltulajdonosok szemében a megszokott internet adta lehetőségekről és a mobil tartalomszolgáltatás kínálatáról kialakított kép összefolyik.
A kutatás során néhány, a WAP szolgáltatással kapcsolatos állítást is értékeltettünk a megkérdezettekkel. Itt az érdemben válaszolni tudók aránya a technológiát ismerők mintegy felére olvadt, rávilágítva arra, hogy a többség fejében valóban csak homályos kép él a mobil internet hazai kondícióiról és azt is drágának tartják.
A jövőt illetőleg mindössze a lakosság 1százaléka tervezi biztosan, hogy a közeljövőben mobil internetezésre alkalmas készüléket vásárol. További 9 % elképzelhetőnek tartja ugyanezt. A modern készülékkínálat jellemzőiből következően ennél jóval többen fognak valójában WAP böngészésre felkészített eszközhöz jutni az elkövetkező évben, az 1 illetve 9 %-os érték azt a csoportot határolja körül, akiknél a telefonvásárlás, vagy csere motivációs hátterében szerepel a mobil internet használatának lehetősége iránti érdeklődés.
A már készüléktulajdonos csoportban a felhasználók ötöde érdeklődik komolyan a mobil internet iránt, azaz készülékcseréjénél figyelembe veszi ezt a szempontot is.
Az eredmények a mobil internet lassú hazai felfutását vetítik előre, melyet az egyelőre fejletlen tartalomszolgáltatás is behatárol. A lassú felfutás elsődleges oka a mobil internet nyújtotta valódi lehetőségek és szolgáltatások ismeretének hiánya és egyfajta kivárás.

Az árak
A kutatás végül a potenciális felhasználók rezervációs árainak vizsgálatára is kitért. A fogyasztók negyede lenne hajlandó ma pénzt áldozni mobil internetre, melynek havi összege 500 és 10 ezer Ft között mozog. Átlagosan a szolgáltatásnak tulajdonított érték 5200 Ft, mely megfelel a hagyományos internethez rendelt fogyasztói értéknek. (Azaz egy átlagos felhasználó egy hónapban maximum ennyit lenne hajlandó a szolgáltatásra áldozni.)
Az eredmények kedvező következménye, hogy a GPRS szolgáltatás jelenlegi átalánydíjas árai versenyképesek a fogyasztói elvárásokhoz mérten, így várhatóan nem az ár lesz a legfontosabb akadálya a mobil Internet hazai sikerének.

Összefoglalás
A sikeresen fejlődő magyar mobilpiac még nem készült fel a mobil internet nyújtotta lehetőségek befogadására, így a harmadik generációs hálózatok kiépülésének késése nem fog jelentős problémákat okozni itthon. A KÓD kutatásainak eredményeiből úgy tűnik, lassú felfutásra számíthat a piac, melynek azért lökést adhat az árában és szolgáltatásaiban is versenyképesebb GPRS rendszer bevezetése.
Japánnal ellentétben sem Európában, sem Magyarországon nem fogja a mobil internet penetrációja meghaladni az elkövetkező 4-5 évben a hagyományosét.