A Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában foglaltak szerint az infokommunikációs hálózatok, eszközök, szolgáltatások és kompetenciák egyre komolyabban támogatják a magyar vállalkozások versenyképességének javulását. A vállalatok digitális ökoszisztémáinak kiépítésében és hatékony működtetésében közben kulcsfontosságúvá vált a „Big Data” által fémjelzett hatalmas adatmennyiség célzott, iparág-specifikus feldolgozása, egy tavalyi felmérés tanúságai szerint azonban a hazai vállalatok csaknem fele alig alkalmaz Big Data analitikát.

Kép: Pixabay

A tradicionális üzleti adatelemző megoldások nincsenek felkészülve a Big Data által generált óriási adatmennyiség adekvát, versenyelőnyt biztosító, a mindennapi működést optimalizáló, adott esetben pedig egy kiaknázandó piaci rést azonosító feldolgozására.

A közkeletű vélekedéssel szemben nem csak az IT és az egyéb infokommunikációs területeket érintheti a Big Data szele: ma az üzleti működés szinte minden területét egyesek és nullák uralják, amelyek egyre monumentálisabb adatbázisokká hízva várják, hogy felkészült, megfelelően kiképzett elemzők és adattudósok fordítsák őket vállalatuk hasznára.

A HR-vezetők például adatbázisok eleddig elképzelhetetlen mértékű elemzésével találhatják meg a vállalatuk növekedését és üzleti célját leginkább támogatni képes munkaerőt.

A Big Data-elemzések segítségével egy kereskedőhálózat tisztában lehet azzal, hogy a kifizetett termékeken kívül a vásárló mire volt még kíváncsi, milyen útvonalon mozgott az áruházban (vagy webáruházban), és hogy milyen hatással volt rá egy meghirdetett akció, vagy épp más vásárlók véleménye.

A biztosítótársaságok a vezetési stílus, a megtett útvonal és a közlekedési szabálysértések alapján személyre szabott gépjármű-biztosítási termékeket tudnak fejleszteni, a szolgáltatók pedig ügyféladatok célzott böngészésével tudnak előfizetőket/vásárlókat megtartani, személyre szabott ajánlatokkal megkeresni.

A webes böngészési trendek vagy az időjárási előrejelzések alapján a logisztikai cégek hatékonyabban tudják készleteiket kezelni, az ellátási láncot szervezni és a szállítási útvonalakat tervezni.

Nagy Kálmán, a DPC Consulting Kft. oktatási igazgatója és az IVSZ Oktatási Munkacsoportjának tagja kiemelte: „És mindez csak a digitális jéghegy csúcsa.

A Big Data nem IT-vízió, hanem üzleti valóság, ami az üzemeltetési és eszközaspektust összeköti a matematika és a statisztika aspektusaival.

A terület újdonsága és összetettsége miatt minél hamarabb el kell kezdeni a magyar adattudósok képzését, ezért átfogó, nemzetközi tapasztalatainkon nyugvó, egyedi oktatási módszertannal és szakmai továbbképzések szervezésével támogatjuk a hazai kkv-k és nagyvállalatok piaci sikerességét. Akár ügyvezetőként, akár pénzügyi, marketing vagy HR-vezetőként, akár matematikusként, üzleti elemzőként, statisztikusként, fejlesztőként vagy üzemeltetőként jön el valaki a novemberi szemináriumra, a mindennapokban használható, gyakorlati tudást kap arról, hogy miként tudja kiaknázni az adataiban rejlő információt. Hogy milyen technológiák vannak jelen a piacon, milyen kompetenciák kellenek mindehhez, milyen informatikai infrastruktúrára van szükség az adatelemzéshez, és hogy a Big Data milyen kihívásokat, de egyben komoly potenciált jelenthet a vállalatvezetőknek és döntéshozóknak.”

„Egyre több adatot tudunk gyűjteni és tárolni, méghozzá egyre olcsóbban. Az árcsökkenéssel és a számítógépek sebességének növekedésével egyre könnyebben elérhető egy vállalat számára, hogy szofisztikáltabb mintafelismeréssel tudjon adatot elemezni. Meglátásunk szerint az elkövetkező években a Big Data jelenti az egyik legnagyobb fejlődési potenciált, egyben exportcikket a vállalati informatikában és ügyvitelben, ennek megfelelően a magyar humán erőforrásnak is fel kell nőnie a feladathoz, mind vezetői, mind pedig üzemeltetői szinten” – tette hozzá Kazi Sándor, a datafest szeminárium vezetője, a DBArt Kft. Big Data szakértője.