Magyarországon még idén is döntően az ipari parkok fizikai-technikai feltételeinek megteremtése van előtérben, ám jövőjüket az innováció, az integrálódási képesség, az informatika, a tudás jegyében kell megalapozni, hogy a fejlett országokhoz képest lemaradásunk ne növekedjék, és a felzárkózás időben megoldható legyen. Mindehhez a már működő ipari parkjaink és az eddigi tapasztalatok kellő alapot teremtenek, amelyre építve megvalósítható a XXI. század követelményeinek megfelelő „intelligens” ipari park intézményrendszere - olvasható a hazai ipari parkokról szóló, nemrég megjelent könyv bevezetőjében. A visszafogott optimizmus mellett azonban a valós helyzet mérlegelésére is szükség van: néhány hektárnyi parlagon heverő legelő vagy kukoricatábla és a jó szándék korántsem elegendő egy jól működő ipari park kialakításához.

Szigorúbb feltételek, kevesebb pályázó

Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy nem egy, az elmúlt években ipari park címet nyert „területgazda” csak késve vagy egyáltalán nem tudta teljesíteni a címmel járó feltételeket: néhány év alatt sem volt képes a terület alap-infrastruktúrájának kiépítését befejezni, nemhogy tőkét becsalogatni.
Nikodémus Antal, a Gazdasági Minisztérium (GM) struktúrafejlesztési osztályának vezetője szerint a minőség erősítésének szándéka mellett ez is oka annak, hogy idén a tárca szakemberei magasabbra emelték a mércét az ipari parki címre pályázók előtt. Ez évtől például szinte követelmény, hogy legalább 10 hektárnyi beépíthető, hasznos területtel rendelkezzék a leendő ipari park, minimum öt, ellenőrizhetően tevékenykedő, legalább 100 főt foglalkoztató vállalkozás már működjék itt, s a cím odaítélésének, illetve megtartásának további feltétele, hogy öt éven belül legkevesebb tíz prosperáló vállalkozást és általuk mintegy 500 új munkahelyet mutasson fel. Valószínűleg e szigorítás következménye, hogy idén, az október 2-ai határidőig alig több mint 20 pályamunkát regisztráltak a minisztériumban, szemben a tavalyi több mint 60 pályázattal (amiből 37 volt sikeres; az idei pályázatok értékelése lapzártánkkor még tartott).

Dupla termelékenységgel

Három éve még zömmel Északkelet-Magyarországon és az Észak-Dunántúlon volt az ipari parkok többsége, mára országosan kezd kiegyenlítettebbé válni a helyzet. A jelenleg 112 ipari parkból álló létesítményrendszer közel 6700 hektáron működik. Az Ipari Parkok Egyesülete (IPE) adatai szerint a 85 jól működő parkba betelepült összesen 950 vállalkozás 80 ezer fő foglalkoztatásával 1400 milliárd forintnyi termelési értéket produkált az elmúlt évben, amelynek 80 százalékát exportálták.
A számok azt mutatják, hogy a már működő parkok termelékenységi mutatója kétszerese az országos átlagnak. Az IPE szakemberei szerint három-négy éven belül a hazai ipari termelés 30-35 százalékát ipari parkokba települt cégek állítják majd elő, az ipari alkalmazottak több mint egyhatodával. Becsléseik szerint ugyanis a jelenlegi 112 ipari parkban két év távlatában 3,4 milliárd, 2010-ig pedig 11-12 milliárd dollár befogadására van kapacitás (az eddigi 1,4 milliárd dollár).
Rakusz Lajos, az IPE elnöke szerint egyre jobban előtérbe kerülnek a minőségi követelmények, a betelepült cégeknek nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése, körük bővítése. Az utóbbi időben merült fel az innovációs, technológiai központok létesítésének felgyorsítása, a technológiai transzfer erősítése, valamint az ipari parki kis-, közepes vállalkozói és a beszállítói programok összekapcsolásának mielőbbi megoldása is.

Rangos díj a győri parknak

A már működő ipari parkok legtöbbje a betelepülő vállalkozásoknak viszonylag olcsó, általában közművesített földterületet, iroda-, raktárbérleti lehetőséget biztosít, s műszaki, jogi tanácsadást és egyéb - pénzügyi, számviteli, vám-, marketing-, szállítmányozási stb. - szolgáltatásokat is nyújt.
A zöldmezős ipari parkok közül elsőként a Győri Ipari Park kezdte meg működését, 60-40 százalékos osztrák-magyar részvétellel. A több mint 120 hektáros területen első lépcsőben kiépítették a közműveket, majd korszerű iparvágányokat, kitérőket, belső utakat alakítottak ki; a területfejlesztés színvonalát jelzi, hogy tavaly a tulajdonos Győri Ipari Park Kft. rangos nemzetközi ingatlanfejlesztési díjban részesült. Az ide telepedett számos hazai és külföldi cég (osztrák, német, amerikai, köztük például a fehérneműgyártó Huber Tricot Skiy Kft. vagy a United Biscuits Keksz Kft.) széles körű műszaki, banki, számviteli, raktározási-logisztikai, egészségügyi és szabadidős szolgáltatásokat is igénybe vehet. A legkisebb parcellák négyzetméterének irányára 7-8 ezer forintról indul, a nagy területet vásárlók számára ennél kedvezőbb árat ajánlanak.

A multik is kedvelik

A Szombathelyi Claudius Ipari és Innovációs Parkban, amely a várost keleti részén mintegy 185 hektáron formálódik, több multinacionális cég is jelen van (például a Siemens, a Philips, a Delphi Packard Elektric, a Tesco, a Mol, a Falco Rt.). Jelenleg közel 40 hektárnyi terület közművesítési munkái fejeződtek be, a négyzetméterár 1500-5000 forint között szóródik.
A Szentesi Ipari Parkban 20 hektáron készült el a közművek kiépítése, és további 45 hektár áll még rendelkezésre (60 százaléka beépíthető). Néhány vállalkozás (például az elektronikai szerelvényeket előállító Kontavill Rt. és a Hungarit Rt.) már közel két éve ezt a parkot választotta központja színteréül. A teljes közművekkel ellátott szabad területek négyzetméterára 600-1800 forint között mozog, a földbérlet éves átlagdíja pedig 60 forint/négyzetméter körül van.
Nyíregyháza közgyűlése több mint öt éve döntött arról, hogy a 4-es számú főút melletti 107 hektáros területen ipari parkot valósít meg. Az elmúlt két évben a terület közművesítésére közel 300 millió forintot fordítottak. Ezt a parkot választotta egyik telephelyéül az amerikai Flextronics International (a Kodak fényképezőgépek vakuszabályozó elektronikájának gyártója), s a múlt évben elkezdődött üzemcsarnok-beruházás mára megvalósult: idén júniusban megkezdték a termelést, mintegy 800 helyit, környékbelit foglalkoztatva. A vállalkozásokat helyiadó-kedvezménnyel és 1250-2500 forintos négyzetméterárral próbálják megnyerni.

Környezetkímélők előnyben

A 11 hektárnyi területű Első Szegedi Ipari Park, amelyet a helyi önkormányzat és a KÉSZ Kft. hozott létre, két éve nyerte el az ipari park címet. A terület gazdái saját forrásból, valamint terület- és gazdaságfejlesztési pénzekből a tervek szerint jövő nyárra kiépítik a teljes infrastruktúrát. A városközponttól egy kilométerre, a repülőtér, a kikötő és a vasútállomás közelében fekvő, saját iparvágányú park 2,7 hektárjára már betelepült néhány (bútorgyártó) cég, a fennmaradó területre várják az elsősorban környezetkímélő vállalkozásokat. A közművesített zöldmezők négyzetméterét a mostani kalkuláció szerint 5-6 ezer forintos négyzetméteráron lehet megvásárolni.
Az Eger déli részén kialakított zöldmezős Egri Ipari Park több mint 40 hektáron biztosít működési lehetőséget környezetbarát ipari és szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások számára. Idén közel négy hektárt vásárolt meg például a sebességváltókat gyártó ZF Hungária Kft., amelynek beszállítója, az angliai Firth Rixson és az osztrák betongyártó Lassesberger Hungária Kft. is telephelyet épít.
Emellett Eger város, a parkot működtető Egri Ipari Park Kft., valamint a Magyar Innovációs Szövetség közös összefogásával 200 millió forintos PHARE-támogatással épül az innovációs és technológiai központ, amelynek átadása jövő évben várható. A jó infrastruktúrájú ipari területen egy négyzetméter átlagárát 3000 forintban szabta meg az üzemeltető, ebből azonban - vállalkozásra szabottan - további engedményeket ad.
A Pécs város és a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. által négy éve létrehozott és 1997-ben címet nyert Pécsi Ipari Park Rt. mintegy 100 hektárnyi területéből eddig több mint 60 hektárnyit hasznosítottak. A közművekkel teljesen kiépített ipari parkban számos cég telepedett le (közöttük a Cora, a Pólus, a Bricostore, két finn elektronikai gyártó cég). Idén kezdődött el a kis- és középvállalkozások számára egy szolgáltatóközpont építése, PHARE-támogatással. A közművesített területek négyzetméterára ipari célra 3000, kereskedelemi és egyéb szolgáltató létesítmény kialakítására 5000 forint.

Az első zöld

A Csiki-hegyek lábánál fekvő Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) Magyarországon elsőként kínál zöldövezeti környezetben ipari parki befektetési lehetőséget. A parkot üzemeltető ISC Kft. ügyvezetője, Polgárné Májer Ildikó elmondta, hogy kizárólag a környezetkímélő technológiákat alkalmazó cégek letelepedését szeretnénk elősegíteni. Céljuk, hogy olyan korszerű ipari-technológiai park jöjjön létre, amely képes a természet „érintetlenségét” is biztosítani. A területre vonatkozó várható szabályozások: beépíthető alapterület: 40 százalék; zöldfelület-tartási kötelezettség: 30 százalék, maximális homlokzatmagasság: 12 méter.
Budaörs az elmúlt évek során beruházásokat ösztönző, vállalkozásbarát politikájáról, alacsonyan megállapított iparűzési adójáról vált ismertté, amelynek mértékét tartósan a budapestié alatt kívánják tartani, hogy az eddigi beruházásokon túl továbbiakat vonzzanak a városba. Az önkormányzat a BITEP-be települő vállalkozások számára gyorsított ügyintézéssel adja ki a hatósági engedélyeket.


2000. november