Beszélgetésünket a májusi infláció értékelésével kezdtük, arról faggatva vendégünket, vajon őt is meglepte-e az 1,8 százalékos éves index, ahogy az elemzőket, akik ennél legalább 50 bázisponttal magasabb értékre számítottak. Aztán az előző kormány hatósági intézkedései (árrésstop, védett üzemanyagárak) kivezetési esélye, mérlegelése után arra terelődött a szó, hogy mintha Magyarország már megint szembemenne a világgal: míg a feszült geopolitikai helyzet – mindenekelőtt a február végén kitört iráni-izraeli (amerikai) háború – kiváltotta inflációs nyomás miatt a jegybankok már szigorítottak, az Európai Központi Bank például pont adásunk előtt emelt kamatot, addig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára minden adott ahhoz, hogy a Monetáris Tanács következő, június 23-ai ülésén kamatot csökkentsen.

Amelyhez az öt éve nem látott erősségű forint megfelelő alapot teremt. Ez apropót adott ahhoz, hogy megkérdezzük Virág Barnabást, most akkor van árfolyamcélja az MNB-nek vagy nincs. Meg arról is kikértük a véleményét, hogy a beszélgetésünk idején az euróval szemben 355-ös forint már nem túl erős-e – jelesül az exprotra termelő vállalatok számára.

Miután a volt MNB-alelnök, Varga Mihály jegybankelnök jelenlegi tanácsadója ismertette markáns véleményét az új kormány által a hivatalba lépése után kijelölt 2030-as euróbevezetési céldátumról és az ahhoz vezető út nem is annyira rejtett csapdáiról, azért arra is jutott idő, hogy Virág Barnabás kifejtse, a visszaszerzett uniós források további forintfelértékelődést okozhatnak-e, valamint milyen hatása lehet annak, hogy az MNB saját tőkéje súlyosan negatív.