A magyar gazdaság 2018 második felében 5,1 százalékkal, az év egészében pedig 4,9 százalékkal bővült. Ilyen magas ütemre 15 éve nem volt példa. A korábban vártnál magasabb tavalyi dinamika, illetve a kormányzati gazdaság-élénkítő intézkedések (például családvédelmi akcióterv) miatt, a romló világgazdasági prognózisok ellenére, a GKI 2019-re 3,5 százalékra emelte 2019. évi növekedési előrejelzését.

A növekedést idén immár harmadik éve a belföldi felhasználás bővülése gerjeszti, ugyanakkor az EU-transzferek növekedésgyorsító hatása már jelentősen csökken. Az infláció gyorsul, a külső egyensúly romlik, a magyar gazdaságpolitika prociklikus jellege csak enyhül, de nem szűnik meg. A gazdaságpolitika korrekciói nem érintik a magyar modell lényegét.

Már csak lefelé lehet menni? - Kép: Pixabay

• Világgazdaság

A világgazdasági konjunktúra 2018-ban tetőzött. 2019-ben a korábban vártnál erőteljesebb lassulás, fokozódó bizonytalanság várható. Globális kockázat az amerikai elnök kiszámíthatatlan politikája, a protekcionizmus terjedése, a kereskedelmi háború eszkalálódása, ettől elválaszthatatlanul a kínai gazdaság most vártnál is nagyobb mértékű lassulása. A kiszámíthatatlanságot valamelyest ellensúlyozhatja az amerikai képviselőházban létrejött demokrata többség. A Fed idén már nem tervez kamatemelést. Ugyanakkor az olasz pénzügyi helyzet esetleg válságosra fordulása; a török, az argentin és a venezuelai pénzügyi válság esetleges szétterjedése különösen az eladósodott felzárkózó országokban vezethet pénzügyi gondokhoz. Továbbra is fennállnak a geopolitikai feszültségek (Irán, Ukrajna, Észak-Korea, stb.). Az EU-ban az európai parlamenti választások közeledtével fokozódik a politikai bizonytalanság, amit az EU-ellenes populista erők megerősödése nyomatékosít. Különösen veszélyes az olasz kormány gazdaságpolitikája, amely a bankrendszer esetleges megroggyanását és államadósság-válságot idézhet elő. Továbbra is nagy a bizonytalanság az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése kapcsán. Az integráció működését sokféle – például észak-déli, nyugat-keleti, mélyebb együttműködésben érdekelt és EU-szkeptikus, vagy éppen a migrációval kapcsolatos – megosztottság is nehezíti. Bizonytalanság övezi az EU (Brexit után megmaradó) 27 tagállamának konstruktív együttműködését az új költségvetés elfogadásában, az egységes világgazdasági fellépés érdekében. A politikai kockázatok felerősítik a gazdasági kockázatokat.

• Gazdasági várakozások

Februárban közel hároméves mélypontjára esett az EU konjunktúraindexe. A magyar várakozások ennél lényegesen optimistábbak, a tavalyi történelmi csúcsok után azonban 2019 első három hónapjában apró lépésekkel, de a GKI konjunktúraindexe is folyamatosan csökkent. Az üzleti várakozások közül idén csak a kereskedelmi bizalmi index emelkedett kissé. A fogyasztói várakozások a januári romlás után a február-márciusi korrekció révén lényegében elérték tavaly decemberi szintjüket.

• Gazdaságpolitika

A 2018. évi gyors növekedés a magyar modell ellenére, mindenekelőtt az EU-támogatások (megelőlegezése) hatására következett be, ezek dinamizáló szerepe azonban már idén is markánsan csökken. A világgazdaság egészéhez hasonlóan a magyar gazdaság is stabilabb pénzügyi helyzetben van, mint a 2008. évi világgazdasági válság előtt, de a kockázatok emelkednek. A világgazdaságban immár szinte mindenki lassulásra számít, s a recesszió sem zárható ki. A lassulásra a magyar gazdaságpolitika még csak szavakban készült fel, a fiskális és monetáris politika még mindig prociklikus. A családvédelmi akcióterv költségvetési szempontból egy fogyasztásélénkítő csomag, mely rontja a belső és külső egyensúlyt. A monetáris politikában a magas infláció már szigorítást igényelne, a Fed és az EKB óvatosabb magatartása azonban az MNB számára a márciusban elkezdett folyamat során hivatkozási alap lehet a további lépések halogatására. A kormányzat és az MNB versenyképességi programja a versenykorlátozó, államközpontú magyar modell érintetlenül hagyása, sőt további kiterjesztése mellett csak csekély eredményt hozhat. Az EU-val való viszony belpolitikai megfontolásokon alapuló rontása Magyarország vészes elszigetelődéséhez vezet.

• Fogyasztás

A reálkeresetek 2013 óta emelkednek, a 2017-ig gyorsuló, 10 százalék felett tetőző dinamika továbbra magas maradt, azonban tavaly 8 százalék környékére lassult, idén pedig várhatóan 5,5-6 körülire fékeződik. Az idei 8 százalékos minimálbér-emelés és a munkaerőhiány bérfelhajtó hatása jelentős, a versenyképességi kényszer azonban már sok cégnél erőteljes korlátot állít a béremelések elé. Az immár hét éve tartó fogyasztás-bővülés 4,6 százalékkal feltehetőleg 2018-ban érte el csúcspontját, idén 4% körüli lesz. A fogyasztás bővülését a dinamikus béremelkedés mellett támogatja a hitelezési expanzió, a fogyasztói bizalom magas szintje és a családvédelmi program is.

• Beruházás

Az állóeszköz-felhalmozás volumene 2017-ben 18,2%-kal, 2018-ban 16,5%-kal bővült, s 2019-ben már „csak” 7%-os bővülés valószínű. A 2016-ban 19,6%-os beruházási ráta 2017-ben 22,2%-ra nőtt, 2018-ban 25,5% lett, meghaladva a válság előtti szintet. 2019-ben 26,3% várható, ez a csúcspont. A magas ráta főleg az állami – jelentős részben EU-finanszírozású – fejlesztéseknek lesz köszönhető, az üzleti befektetések jóval az átlag alatt növekednek. Tavaly 17,7 ezer lakást adtak át, idén 23-25 ezer várható.

• Reálfolyamatok

A tavaly elértnél gyorsabb növekedésre az elmúlt mintegy fél évszázadban csak egyszer, 15 éve volt példa. Ezzel 2018-ban Magyarország az EU-n belül Málta, Lengyel- és Lettország után a negyedik leggyorsabban bővülő országgá vált. A magyar növekedés az év egészében csaknem 3 százalékponttal, a második félévben 3,5 százalékponttal gyorsabb volt az EU dinamikájánál. A hazai növekedést a belföldi felhasználás 7%-os növekedése ösztönözte. A külkereskedelmi aktívum csökkent, összességében 1,5 százalékponttal lassította a növekedést. 2019-ben a belföldi felhasználás üteme ugyan – főleg a beruházások miatt – jelentősen lassul, de 1 százalékponttal várhatóan továbbra is meghaladja a GDP ütemét. A leggyorsabban továbbra is az építőipar GDP-termelése bővül (8%), de nagyon gyors marad a telekommunikációs ágazat (7%), a szakmai, tudományos tevékenység (5%) és a kereskedelem (4%) növekedése is. A többi ágazatban átlag alatti növekedés várható, a magnövekedés 4% lesz. Az ipari GDP a 2017. évi 3,4% után 2018-ban 3,2%-kal emelkedett. 2019-ben a növekedés tovább lassul, elsősorban a nemzetközi konjunktúra gyengülése miatt. A bruttó ipari termelés a tavalyi 3,6%-ról idén 3-3,5%-ra csökken. Kifulladóban van a járműipari beszállításra és összeszerelésre alapozott növekedési modell, ezt a belföldi kereslet bővülése – például az építőanyagok iránt - csak átmenetileg tudta helyettesíteni. Az építőipar 2017-ben 30, 2018-ban 22%-kal bővült. Bár a termelői hangulat továbbra is kiváló, az ágazat év elei szerződésállománya nem magas. Ez utóbbi okozhat némi „döccenőt”, de a lakásépítési fellendülés és az EU-források gyors felhasználása alapján az idei termelési dinamika akár kétszámjegyű is lehet. A mezőgazdasági GDP 2018-ban több mint 5%-nál, az előző évi 8%-os visszaesésnél kisebb mértékben emelkedett. A csapadékszegény időjárás egyelőre nem kedvez a növénytermesztésnek. A szolgáltatási GDP 2019-ben kb. 3,2%-kal, a nemzetgazdasági átlagnál és főleg az előző évinél lassabban bővül. Növekedés döntően az üzleti szolgáltatásoknál várható, a közösségi szolgáltatások esetében csak egy százalék körüli növekedés valószínű.

A kiskereskedelmi forgalom 2018-ban 6%-kal emelkedett, ugyanakkor a növekedés üteme az egyes negyedévekben fokozatosan csökkent (7,2%; 6,7%; 5,8%, illetve 4,8%). 2019-ben a reáljövedelem növekedési üteme csökken, emiatt a kiskereskedelmi forgalom is lassabban, 4%-kal bővül. A nem-élelmiszerek iránti keresletet növeli az éveken át kényszerűen (például a vásárlóerő hiánya, a hiteltörlesztési terhek és a munkanélküliségtől való félelem) miatt elhalasztott vásárlások, továbbá a fellendült lakásépítés „másodkörös” hatása okozta kereslet, például a bútorok, háztartási gépek iránt. A GKI Digital felmérése szerint a magyar online kiskereskedelmi piac 2018-ban mintegy 4,5%-át adta a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak. 2019 végére 5% körüli arány várható.

A belföldi kereslet élénkülése nyomán az áruk és szolgáltatások behozatala 2018-ban GDP-ben mérve 2,4 százalékponttal gyorsabban emelkedett a kivitelnél. Ezen belül azonban a szolgáltatások esetében a kivitel emelkedett kissé gyorsabban. Idén a belföldi felhasználás lassulása következtében kisebb, 1-1,5 százalékpontos olló várható, ugyancsak az áruforgalom romló egyenlege miatt.

• Foglalkoztatás

A foglalkoztattak száma 2018-ban 1,1%-kal emelkedett, 2019-ben stagnálás, minimális növekedés várható, a munkaerőhiány továbbra is erőteljes lesz. A foglalkoztatás bővülése megáll, mivel demográfiai okokból csökken munkavállalási korúak száma, a munkaerőpiacra viszonylag könnyen bevonható emberek száma pedig a tartósan rossz képzési struktúra, a külföldi munkavállalás, valamint egyes rétegek gyenge munkakultúrája következtében korlátozott.

A munkanélküliségi ráta éves átlagban a tavalyi 3,7% után éves átlagban 3,5% körülire mérséklődik, miközben a közfoglalkoztatás tovább csökken. A tényleges helyzet azonban az inaktívnak tekintett széles rétegek perspektívátlansága miatt sokkal rosszabb a statisztika által mutatottnál.

• Pénzügyi szektor

2018 végén a vállalati szektor hitelállománya közel 14%-kal, a háztartásoké 7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, s a bővülés idén is folytatódik. A kamatmarzs még nagyon magas, de csökken. A bankok nemteljesítő hiteleinek aránya – nagyrészt a követeléskezelőknek történő átadás következtében – tovább csökkent, a BISZ Hitelinformációs rendszer adatai szerint a problémás hitelek tőketartozása az elmúlt egy évben közel 5%-kal bővült. A kormányzati programok során nyújtott garancia, a lakosság helyett az állam által fizetett kamatok, valamint az emelkedő kamatkörnyezet miatt 2019-ben ismét kiemelkedő nyereségre számíthat a hazai bankrendszer. Kockázati tényező, hogy egyes magyar tulajdonú bankoknál a tulajdonosi és hitelezett kör nem kellően független egymástól, a tulajdonosok tőkeereje pedig korlátozott.

• Államháztartás

2018-ban az államháztartás eredményszemléletű hiánya a GDP 2,2%-a, az előző évivel azonos, a tervezett 2,4%-nál valamivel kisebb volt. Az államadósság (az Eximbank beszámításával) a GDP 70,9%-a volt, ami 2,4 százalékpontos csökkenés 2017-hez képest. A deficit az egész EU-ban, az államadósság a régióban az egyik legmagasabb. A pénzforgalmi hiány 1.445 milliárd forint volt, az EU-transzferek decemberi beömlése hatására végül csak 6%-kal több az előirányzottnál. 2019-ben a GKI az eredményszemléletű deficit előirányzottnál valamivel kisebb, 1,8% helyett 2% körülire való csökkenésére számít, mindenekelőtt a GDP kisebb bővülése miatt. A pénzforgalmi egyenleg az előirányzott 1000 milliárd forint körül alakulhat. A GDP-arányos államadósság a GDP 69%-a körüli lesz. A decemberi költségvetési prognózis – az eredeti költségvetési törvények nyári elfogadásához hasonlóan – meglehetősen értelmetlen, mivel alapvetően az előirányzatok megismétlését jelenti, függetlenül a tényleges előző évi és várhatóan módosuló 2019. évi folyamatoktól. A folyamatok átláthatatlansága miatt az idei államháztartási folyamatokban – a menet közbeni megszorításokban és költésekben – ismét nagy szerepe lesz a politikai döntéseknek.

• Infláció, kamat, árfolyam

A 2014-15. évi árszínvonal-csökkenés után 2017-ban már 2,3%-os, 2018-ban 2,8%-os volt az áremelkedés, idén pedig 3,2% körüli ütem várható. Az idei gyorsulás elsősorban a bérnövekedésnek, a lakossági kereslet jövedelemnövekedés generálta emelkedésének, esetenként a keresetemelkedés költségnövelő hatásának, valamint az élvezeti cikkek adóemelésének lesz a következménye. A monetáris kondíciók szigorítása idén elkerülhetetlen, ez főleg a nem-konvencionális eszközök kivezetését fogja jelenteni, de az alapkamat is 1-1,15%-ra emelkedhet. Első lépésként az MNB március végén 10 bázisponttal emelte egynapos betéti rátáját. A piaci várakozásoktól feltehetőleg elmaradó monetáris szigorítás miatt a forint az év során gyengülni fog, éves átlagban 320 forintos euró várható.

• Külső egyensúly

A folyó fizetési mérleg a 2016. évi 7 milliárd euróról 2017-ben a külkereskedelmi többlet visszaesése miatt 3,5 milliárd euróra, majd 2018-ban 0,6 milliárd euróra csökkent, 2019-ben pedig eltűnhet a többlet. A külső finanszírozási képesség a 2016. évi 7 milliárd euróról 2017-ben 4,9, 2018-ban – a növekvő EU-transzferek ellenére – 3 milliárd euróra csökkent (a GDP 2,3%-a). 2019-ben a növekvő EU-transzferek mellett romló folyó fizetési mérleg miatt 4,5 milliárd euró (a GDP 3,2%-a) lesz. A külföldi működőtőke nettó beáramlása 2016-ban 2,3, 2017-ben 1,9 milliárd, 2018-ban 3,7 milliárd euró volt. Idén a tavalyihoz közeli összeg várható. A tőkehiányos magyar gazdaságban a kormányzat által meghirdetett erőltetett „kifektetési stratégia” racionalitása megkérdőjelezhető.

• Kockázatok

A növekedés esetében a világgazdasági konjunktúra vártnál is erősebb romlása kisebb, a vártnál gyorsabb hazai jövedelemnövekedés nagyobb növekedéshez vezethet, ami egyidejűleg kisebb külkereskedelmi aktívumhoz vezetne. Az infláció esetében a világpiaci energiaárak prognosztizáltnál gyorsabb emelkedése és a vártnál gyorsabb hazai jövedelemnövekedés egyaránt inflációgyorsító tényező lehet. A laza monetáris politika folytatása gerjesztheti az áremelkedést, markáns szigorodása viszont fékezheti azt.

A magyar gazdaság növekedési pályája szempontjából középtávon komoly kockázatot jelent az ország EU-n belüli elszigetelődésének, valamint a külső egyensúly 2018-ban bekövetkezett látványos romlásának – az aktívum 3,4 milliárd euróról 0,6 milliárd euróra csökkenésének – folytatódása.