Az SNB az előző, decemberi ülésén is 50 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot.

A döntés indoklásában a jegybank jelezte, hogy "nem zárható ki" a kamatláb további emelése sem az árstabilitás középtávú garantálása érdekében. Közölte egyúttal, hogy a megfelelő monetáris kondíciók fenntartása érdekében továbbra is folytat nyíltpiaci műveleteket. A jegybank az elmúlt néhány negyedévben külföldi devizák eladására helyezte a hangsúlyt.

Az infláció Svájcban emelkedik és februárban elérte a 3,4 százalékot, ami a jegybank megítélése szerint már jóval az árstabilitás megőrzéséhez szükséges határ felett van. Az infláció legutóbbi növekedése az elektromos áram, a turisztikai szolgáltatások és az élelmiszerek árának emelkedésére vezethető vissza. Az áremelkedés a jegybank megítélése szerint az ágazatok széles körét érinti.

A jegybank megítélése szerint a mostani alapkamat-emelés ellenére is a külföldről ható inflációs nyomás miatt a tervezési horizonton belül, vagyis 2025 közepéig a decemberi prognózisban jelzettnél magasabb inflációval kell számolni: az idén 2,6 százalékossal 2,4 százalék helyett, 2024-ben 2,0 százalékossal 1,8 százalék helyett. 2025-ben az infláció 2,0 százalék lesz az SNB megítélése szerint. A tervezési horizont végén, 2025 negyedik negyedévében 2,1 százalékos lehet az infláció.

A világgazdaság "alig" növekedett a tavalyi negyedik negyedévben az SNB szerint. Számos országban erőteljes inflációs nyomás lépett fel, a jegybankok pedig szigorító pályára helyezték monetáris politikájukat. A svájci jegybank kevés esélyt lát a világgazdasági növekedés felgyorsulására az elkövetkező negyedévekben. Középtávon viszont normalizálódni fog a növekedési ütem a jegybanki intézkedéseknek és a gazdasági lassulást követő pozitív korrekció miatt. A világgazdasági növekedésre a legnagyobb kockázatot a bankrendszerben felmerült problémák jelentik - tették hozzá.