Venezuela a világ legnagyobb olajtartalékán ül, melynek nagysága 303 milliárd hordó. Ez a jelenlegi fogyasztási szintek mellett több mint 8 évnyi globális fogyasztásra elegendő.

Az ország az OPEC alapító tagja, valamikor az arab országokkal egyenrangú olajipari államként tartották számon.

A venezuelai kőolaj nehéz, ami azt jelenti, hogy a jellemző szénlánc hosszúság meghaladja az átlagot. Ezzel együtt ebből a kőolajból is lehet finomított termékeket gyártani, főleg dízelt, bitument és fűtőolajat.

A venezuelai kőolajat tradicionálisan az amerikai finomítók vették meg, főleg a Mexikói-öbölben lévő egységek, amelyek kifejezetten erre a nehézolajra szakosodtak. Az amerikai olajcégek biztosították a szállításhoz szükséges könnyű, elsősorban texasi kondenzátumot. Később a kapcsolatok romlásával iráni és orosz kondenzátumot vett Venezuela, illetve az utóbbi években a kínai olajcégek biztosítottak nekik ilyen terméket. Az elmúlt években Kína lett a venezuelai export fő vevője.

Ennek a kőolajnak magas a kitermelési költsége. A venezuelai kőolaj közvetlen kitermelési költsége 13-15 dollár hordónként. Ha azonban hozzávesszük a beruházási kiadásokat is, akkor a teljes kitermelési költség 30 és 80 dollár között lehet. Ezt azért is nagyon nehéz megbecsülni, mert az országot sújtó szankciók következtében a venezuelai kőolajipar jóval drágábban jutott eszközökhöz, ami jelentősen emelte a beruházások árát. A kőolaj export költségét a kondenzátum import és szállítás is drágítja, ami persze részben visszanyerhető az értékesítés során.