Ahogy arra a szövetség közleménye is emlékeztet: a jelenleg hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer árrésstopnak május 31-én vége, a kormány azonban több nyilvános fórumon is kilátásba helyezte annak meghosszabbítását.

„Ez a bizonytalanság már önmagában is elegendő ahhoz, hogy zavarokat okozzon a fogyasztók, a kiskereskedelem szereplői és a beszállítók körében. Tekintettel arra, hogy az árrésstop már az eddigi rövid élete alatt is erőteljesen torzította a piaci viszonyokat, már most ügyelni kell arra, hogy kivezetése a kormány, a beszállítók, a kiskereskedelem és a vásárlók szempontjából is zökkenőmentes legyen” – mondja Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

A kereskedelmi láncok a saját költségvetésük terhére elkerülték az átárazást, így az árrésstop be tudta tölteni a neki szánt szerepét, azonban a láncoknak ez a hozzájárulása a magyar családok terheinek csökkentéséhez május 31-e után már nem fenntartható, hiszen a beszállító partnerektől folyamatosan érkeznek az áremelései igények.

A javaslatok a versenyjogi szabályozás maximális figyelembevételével készülnek el, és az alábbi szempontokat veszik figyelembe:

• Az OKSZ tagjai minden nap érzékelik, hogy az árrésstop elbizonytalanítja a vevőket. Ez a lakossági fogyasztás visszafogásával jár, ami leállíthatja a GDP utolsó, még érdemi hajtóerőt kifejtő motorját.
• Az árrésstop csak átmenetileg támogatja az infláció csökkenését, egyebekben elfedi a rendszer feszültségeit, amik az idő előrehaladtával egyre növekvő erővel törnek a felszínre.
• A termékpályák torzulnak, aminek importnövelő hatása van. Ez mérsékelheti az élelmiszeripar kibocsátását, a nettó exportot, és ezen keresztül a GDP csökkenésével jár. Ezek a torzulások csak lassan állíthatók helyre.
• A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők a forgalmuk csökkenésével szembesülnek, jelentős részük készül üzletet, üzleteket bezárni, ami tovább növeli az ellátásbiztonsági problémákat. Magyarországon csak tavaly 1279 élelmiszer jellegű kiskereskedés szűnt meg, több mint 400 településen semmilyen bolt nincs, további többszáz településen egyetlen kisbolt működik olyan korlátozott árukészlettel, ami nem alkalmas egy nagybevásárlás lebonyolítására.
• Az árrésstop alatt a kiskereskedelem nem tudja betölteni közvetítő szerepét a beszállítók és a vásárlók között, emellett kényszerűségből visszafogja a fejlesztéseket. Ezeket a hatásokat már ma is érzékelhetik – főleg a kispénzű – vásárlók, az árrésstop fenntartásával azonban ezek a káros következmények felerősödnek.