Vitézy Dávid, a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója Facebook oldalán számol be a vasúti Duna-alagút projekt fejleményeiről. E szerint aláírták a szerződést a Duna alatti vasúti összekötő alagút építésének környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítésére és a környezetvédelmi engedélyek megszerzésére. A közbeszerzés nyertese, a Főmterv Zrt. nettó 850 millió forintért vállalta a munkát, amelynek célja a Duna alatti vasúti alagút és kapcsolódó szakaszok környezetvédelmi engedélyének megszerzése. A projekt európai uniós társfinanszírozással valósul meg, a tavalyi pályázatunknak köszönhetően az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós alapból 500 millió forintos támogatást kaptunk a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút tervezésére, a Kormány pedig ugyanekkora önrésszel egészíti ki az összeget.
A Kormány által tavaly év végén elfogadott, a fejlesztéseket 2040-ig egységes keretbe foglaló és programozó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia kulcseleme az elővárosi vonalak közötti kapcsolatot megteremtő belső, átmenős összeköttetések megteremtése. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a Kelenföldet a Széll Kálmán tér érintésével a Nyugati pályaudvarral összekötő vasúti alagút, amelynek megépítése a távlatban mennyiségi és minőségi oldalról is ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő távolsági vasúti közlekedésében egyaránt. Budapest ugyanis a hétköznapi csúcsidőszakokban a fejpályaudvarok leterheltsége és kapacitásának hiánya miatt nem tud több vonatot fogadni, holott az elővárosi közlekedésben jelentkező igények miatt a modellezésünk szerint a jelenlegi 42 helyett 90-nél több szerelvénynek kellene érkeznie csúcsóránként.
A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek megkezdését megelőzően, illetve azok bővítése előtt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges. A környezeti hatásvizsgálat a Kelenföld pályaudvar–Rákosrendező pályaudvar, illetve a Városligeti elágazás közötti szakaszra, ezen belül az alagútra és a csatlakozó földfelszíni vasúti létesítményekre terjed ki. Tehát nem csak maga az alagút, hanem az új kétszintes Nyugati pályaudvar (melynek tervpályázata folyamatban van), illetve a váci és ceglédi vonalról beérkező szakaszok fejlesztése is a munka része. A tervezés során figyelembe kell venni például az új felszín alatti állomásokat, megállókat, közlekedő tereket, a szellőztető rendszereket, közműveket, de a felszíni parkokat, parkolókat, a közforgalmú közlekedési elemeket, az üzemi létesítményeket és a biztonsági berendezéseket is.
Részletes elemzést kell készíteni a lakosságot érintő zaj- és rezgésértékekről, a lakott városi területekre és a konkrét ingatlanokra gyakorolt hatásokról, amelyeket az alagút megvalósítása és a hosszú távú üzemeltetés okoz. Figyelembe kell venni, hogy a beruházásnál fontos a talaj, a földtani közeg és a felszín alatti víz védelme, ezzel együtt szükséges elvégezni a Natura 2000 hatásbecsléseket is. A környezetvédelmi hatástanulmányban ki kell térni a barlangok és források, az érintett közművek átalakítására, a szellőző kürtők hatásának a vizsgálatára is, figyelembe kell venni a rendkívüli helyzeteket, esetleges baleseteket. Emellett össze kell hasonlítani a különböző építési technológiákat, és be kell mutatni azt is, hogy az építkezés hogyan illeszkedik a környezetbe. Az építés esetében az anyagszállítást, a zajszennyezést, a hulladékgazdálkodást és minden egyéb tényezőt is meg kell határozni a részletes elemzésben. A tervezőnek a szerződés hatályba lépésétől számítva öt tervezési szakaszban 510 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt elkészítse és megszerezzük a környezetvédelmi engedélyt.
A kétvágányos, vegyes forgalmú, elővárosi és távolsági vonatok számára is a Duna keresztezésének új lehetéségét biztosító vasúti alagút az elővárosi vasúthálózat fejlesztésének a koronája lehet, óriási lesz a jelentősége, de még sok év munka szükséges a megépítéséhez, éppen ezért nem a közeljövőben kezdődik a kivitelezése. A célunk azonban az, hogy már hamarabb több elővárosi vonat közlekedhessen, több ingázót szállíthasson a vasút a főváros térségében. Ezt a célt szolgálják a BAVS-on belül hamarabb megvalósítható fejlesztések, mint a Déli Körvasút már a kivitelezésnél tartó fejlesztése, vagy a Nyugati pályaudvarral kapcsolatos elképzelések. A Nyugati teljes megújítására nemzetközi tervpályázatot írtunk ki (https://bfk.hu/.../a-nyugati-palyaudvar-es-kornyezetenek.../), március 1-jére érkeznek be a tervek. A korszerűsítésen és a környék urbanisztikai fejlesztésén, zöldítésén kívül itt az is a cél, hogy a megépítendő új, kétszintes pályaudvar a jelenleginél 50 százalékkal több vonatot tudjon fogadni már az alagút megépítése előtt. Természetesen a következő fázisban ez a pályaudvar már képes lesz magának az alagútnak a fogadására, és ezzel a kapacitás további növelésére. A pályaudvarhoz kapcsolódó vasúti szakaszok bővítésének ugyancsak szükséges tervezése már szintén megindult Rákospalota-Újpestig és Dunakesziig, illetve Kőbánya-Kispestig, hogy az esztergomi, a két váci, a ceglédi és a lajosmizsei vonalak utasai már egy sűrűbb és megbízhatóbb szolgáltatással találkozhassanak az alagút megépítése előtt is.
