A maximális hitelösszeg az új lakásokhoz igényelhető kiegészítő kamattámogatású kölcsönök esetében 10 millióról 15-re emelkedik, míg a jelzálogalapú, használt lakóingatlanokhoz is felvehető hitelnél – amely mostantól korszerűsítéshez is kérhető -- 30 millió forintról 15 millióra csökken. A lakáscélú kedvezmények továbbra is alanyi jogúak maradnak, az adókedvezmény mértéke azonban várhatóan januártól változik, de -- Csabai Lászlóné, lakásügyi kormánymegbízott szerint --csak kis mértékben érinti majd a hitelszerződéssel már rendelkezőket. (Kopf)

Május közepén döntött a kormány a jelzáloghitelek támogatási rendszerének szigorításáról. A módosítással új alapra helyeződik a támogatás: ekkortól nem a jelzáloglevél kamatához kötődik az állami támogatás, hanem az állampapír-referenciahozamhoz. Vagyis, amíg a korábbi rendszerben némely bankok – árazási szisztémájukkal -- magasabb költségvetési támogatást tudtak maguknak lehívni, a rendelet életbe lépése után az azonos célú kölcsönökhöz minden pénzintézet egyforma állami támogatáshoz jut, ami csökkenti az üzletágban szerzett hasznukat. Ez – amint azt a Bankszövetség elnöke több helyütt nyilatkozta -- arra készteti a pénzintézeteket, hogy az eddigieknél körültekintőbb módon hitelezzenek: vagyis az új szabályozással várhatóan szigorúbb lesz a hitelelbírálás. Mindez azonban nem érinti a már benyújtott hiteligényeket, melyek a korábbi kormányrendelet alapján kerülnek elbírálásra.

Az állami támogatás 3-4 százalékpontos csökkentése látszólag elsősorban a hitelintézetek nyereségét érinti, némely szakember szerint azonban -- ha ennek következményeként – az érintett bankok a hitelkonstrukcióknál az ún. kamatplafont alkalmazzák, akár 1-1,5%-kal nőhet a lakáskölcsönt igénylő ügyfelek terhe.

A módosítás célja egyébként – Csabai Lászlóné, lakásügyi kormánymegbízott szerint – egyrészt az, hogy korlátozzák a befektetési célú támogatott lakáshitel felvételének lehetőségét, másrészt pedig a társadalmi igazságosság jegyében a korábbinál szélesebb rétegek hozzájuthassanak a kedvező kamatú kölcsönökhöz. S nem utolsósorban a cél az állam jelentős, jelenleg több mint 110 milliárdot kitevő, az otthonteremtést támogató terhei növekedésének a mérséklése, ami a mostani intézkedések hatására idén mintegy 15 milliárd forint költségvetési megtakarítást jelenthet.

A lakástámogatás rendszere mostani módosításának legfontosabb eleme, hogy a jelzáloglevélkamat-támogatásos lakáskölcsön maximális összege 30 millió forintról 15 millió forintra csökken, s ezzel egyidejűleg az új otthon megszerzéséhez (vásárlás, építés) igényelhető ún. kiegészítő kamattámogatásos hitel felső határa 10-ről 15 millió forintra emelkedik. Újdonság, hogy ezentúl kombinálható lesz a kétféle támogatott hitel (vagyis egyszerre lehet felvenni lakásvásárlásra és bővítésre kölcsönt), de együttes összegük így sem haladhatja meg a 15 millió forintot. Kedvezőtlen változás viszont – ami a családon belüli fiktív adásvételek kiszűrésére irányul --, hogy az egy háztartásban élők továbbra is csak egyfajta támogatott hitel felvételére lesznek jogosultak. Ugyanakkor a fiatalok lakáshoz jutását segítendő a szülőknek lehetőségük nyílik, hogy nagykorú gyermekük részére lakást vásároljanak.

Nem lesz kötelező – a korábbi elképzeléssel ellentétben – az, hogy új lakás vásárlása esetén a régi lakást 180 napon belül értékesíteni kell -- jelentette ki Csabainé, egy legutóbbi, a témában tartott sajtótájékoztatón. Mindezzel párhuzamosan a jelzálogalapú, használt lakásra szóló hitel kamata és kezelési költsége változatlanul maximum 6% lehet, míg az új lakáshoz kapcsolódó banki kölcsön kamatának és kezelési költségének együttes mértéke nem haladhatja meg az 5%-ot. A támogatás továbbra is 20 évig jár, s a kamat- és kezelésiköltség-megkötés érvényes az évente változó kamatozású hitelekre is.

Egyelőre nem törölték el a lakáshitelek törlesztő részletéhez kapcsolódó, évi maximum 240 ezer forint szja-kedvezményt sem, ezen adószabályok várhatóan januártól módosulnak. Ezzel kapcsolatban a kormány-megbízott elmondta: jelenleg a fiatalok s az alacsonyabb jövedelmű családok nem minden esetben tudnak élni a lakásvásárláshoz kapcsolódó kedvezmények, így az adókedvezmény igénybe vételének a lehetőségével, míg a jól keresők ezt maximálisan kihasználhatják. Szerinte ezt az igazságtalan helyzetet meg kell szüntetni. A jövő évtől tervezett változások azonban nem lesznek visszamenőleges hatályúak. A már megkötött hitelszerződéseknél nincs szó az adókedvezmények megszüntetéséről, csak bizonyos korrekciókról. A szakemberek azt javasolják, hogy az adótámogatást -- a jelenlegi összeg és felső határ megtartása mellett -- a kamat mértékéig biztosítsák. Erről várhatóan októberben, az adótörvények módosításakor döntenek.

Ugyancsak ősszel határoz a kormány a szociálpolitikai támogatás jövőbeni összegéről, amelynek növelésére az elmúlt évben ígéretet tett. Az már biztos, hogy a támogatás 2004.-től emelkedik, mértékéről és ütemezéséről azonban csak szeptemberben határoznak. A jelenlegi tervek szerint január elsejétől egy gyermek megléte esetén 800 ezer, két gyereknél 2 millió, 3 gyermeknél 3,2 millió, 4 gyereknél 4 millió forint lesz a szocpol. összege. Azt is tervezik azonban, hogy az emelést két ütemben valósítják meg, és januártól bevezetik a használt lakáshoz az ún. fél szocpolt, ami főleg a fiatal házasok, és a vidéken élő családok lakásproblémáját oldhatná meg.

Szintén a jövő évi tervek között szerepel annak a garanciarendszernek a létrehozása, amelynek segítségével – elsősorban – a fiatal házaspárok már minimális önerővel is lakáshoz tudnának jutni. Ez azt jelenti, hogy amíg napjainkban a jelzálogbankok többnyire a lakásvételárnak csak 50-60%-ig nyújtanak kölcsönt, a jövőben az érintett ingatlan árának a másik felét is meghiteleznék, amennyiben erre garanciát kapnának az államtól, vagy például egy biztosító társaságtól. A kormány ehhez üzleti biztosítókat szeretne bevonni, akik egy speciális biztosítás révén vállalnának kockázatot.

Keretbe!

A júniusi változások

--Az új lakás vásárlásához, építéséhez felvehető kiegészítő kamattámogatású hitel összege 10 millióról 15 millió forintra emelkedik.

--Az állami kamattámogatású jelzálogalapú hitel felső határa 30 millióról 15 millióra csökken. Ezen belül azonban célrendszere kibővült: bármilyen lakáscélra, vásárlásra, bővítésre, korszerűsítésre felvehető.

--Vállalkozói kamattámogatásos kölcsön új lakás építéséhez: a felvehető hitel összege l0-ről 15 millióra emelkedett.

A júniusi változások

--Az új lakás vásárlásához, építéséhez felvehető kiegészítő kamattámogatású hitel összege 10 millióról 15 millió forintra emelkedik.

--Az állami kamattámogatású jelzálogalapú hitel felső határa 30 millióról 15 millióra csökken. Ezen belül azonban célrendszere kibővült: bármilyen lakáscélra, vásárlásra, bővítésre, korszerűsítésre felvehető.

--Vállalkozói kamattámogatásos kölcsön új lakás építéséhez: a felvehető hitel összege l0-ről 15 millióra emelkedett.