Az utazások számának csökkenése nem von maga után ugyanilyen mértékű bevételcsökkenést. Ennek oka, hogy az 1 éj/fő-re vetített átlagos szállásköltség az év első felében 24 százalék, míg a nyári szezonban 17 százalékos növekedést mutat (lényegében a szállásdíjak éve inflációja). A tendencia itt is javuló, az előfoglalások már csak 9 százalékos árnövekedést jeleznek az év hátralévő részére.

Összesítve tehát látható, hogy a foglalások számának erőteljes csökkenését jelentősen kompenzálja a szállásköltségek emelkedése, ugyanakkor kicsit árnyalja a képet, hogy a vendégek a nyári időszakban némileg rövidebb időszakokat (átlagosan 6 százalékos csökkenés) foglaltak a tavalyi év hasonló időszakában tapasztaltakhoz képet. Így míg az év első felében még nőtt a szállások nominális bevétele (+8 százalék), addig a nyári szezonban már csökkenés (-9 százalék) tapasztalható – ez utóbbi különösen fájdalmas pont, hiszen az éves forgalom minimum felét, de sok esetben még ettől is többet, ebben a hat hétben realizálnak a szálláshelyek.

Leskó Dániel, a SzállásKérés.hu Kft ügyvezetője az adatok mögötti összefüggéseket a következőképp értékeli:

• A 2022-es év egy erős bázisév – mivel ekkor belföldön már korlátozás nélkül lehetett utazni, de külföldön még nem minden irányba –  ez a tény mindenképp a belföldi utazásokat erősítette ebben az évben, ugyanakkor negatívan hatott a 2023-as évre, mikor már – több év után – ismét szabadon és korlátozás nélkül lehetett külföldre utazni. 2023-ban sokan évek óta először jutottak külföldre, ezzel csökkentve a belföldi utazások számát.
• A romló gazdasági környezet (különösen a magas infláció és az ehhez kapcsolódó reálbér csökkenés) szűkítette azon családok körét, akiknek belefér egy néhány napos nyaralás “luxusa”.

Az idei év adatainak elemzése a tavalyi év hasonló időszakát alapul véve, az alábbi három időszakra bontva történt: év első fele (január 1 – június 30), nyári főszezon (július 1 – augusztus 20), előfoglalások (augusztus 21- december 31):