A vizsgálatok kiterjedtek a nagybani piacokra, hipermarketekre, zöldség-gyümölcsüzletekre, valamint azokra az ideiglenes árusítóhelyekre is, amelyek a szamócaszezon idején országszerte megjelennek utak mentén, parkolókban vagy forgalmas közterületeken. Az ellenőrzések során az NKFH szakemberei nemcsak a gyümölcs minőségét vizsgálták, hanem kiemelt figyelmet fordítottak a termékek eredetének igazolására, a kötelező jelölések meglétére, a nyomonkövethetőség biztosítására, valamint az árusítás higiéniai körülményeire is.
Fotó: NKFH
A vizsgálatok egyik legfontosabb tapasztalata idén is az volt, hogy továbbra is akadnak olyan kereskedők, akik megpróbálják kihasználni a magyar termékek iránti fogyasztói bizalmat. Különösen érzékeny területnek számít a Bács-Kiskun vármegyei Lajosmizse és térsége, amely az ország egyik legismertebb szamócatermesztő körzete. A térségben a szamócatermesztés évtizedes hagyományokra épül, a „lajosmizsei eper” elnevezés pedig mára gyakorlatilag önálló márkanévvé vált a vásárlók szemében. A tapasztalatok szerint leggyakrabban romániai eredetű szamóca kerül magyar termékként a fogyasztók elé. Az ilyen jellegű megtévesztés súlyos jogsértésnek minősül, amely jelentős bírságot vonhat maga után.
A külföldi szamóca jelenléte önmagában nem jelent problémát, az ellenőrzött tételek mintegy 18 százaléka származott külföldről, ami megfelel a piaci viszonyoknak és a szezonális kínálatnak. Ugyanakkor a fogyasztó döntését és vásárlását hátrányosan befolyásolja, ha nem kap valós információt arról, hogy valójában mit vásárol.
