Tapasztalataik szerint a javulás elsősorban annak köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlásának megfelelően tavaly új utalási korlátokat állítottak be. Az ügyfelek pénzét ezzel nagyrészt akkor is meg lehet védeni, ha a bűnözők hozzáfértek a bankszámlájukhoz.
Fotó: Depositphotos
Az elmúlt 5 év összesítése alapján a csalások áldozatai leginkább középkorúak, de az időseket is sokszor megtalálják valószínűtlen befektetési ajánlatokkal, hogy megszerezzék a megtakarításaikat.
A pszichológiai manipuláció továbbra is a legáltalánosabb módszerek egyike, rendszerint „legendák elhitetésével” veszik rá az utalásra azokat, akiknek a bankfiókjához nem férnek hozzá. Előfordult már, hogy mesterséges intelligenciával előállított videóval zsaroltak meg szülőket, és erre alighanem az unokázós csalók is felfigyeltek már, hiszen bárkinek a hangját elő lehet állítani pár másodperces hanganyagból.
Magyarországon gyakori, hogy közösségi médiában személyes profilokat törnek föl, az ismerősöknek innen küldenek átutalást kérő üzeneteket akár többször is, ha az áldozat gyanútlannak bizonyul.
A szövegezések alapján nyilvánvaló, hogy nem fordítóprogrammal készültek, tehát a külföldi elkövetői háttér kizárható. Hozzátették, hogy átutalásos csalással egyre nehezebb komoly összegeket megszerezni, ezért a bűnözők egyre inkább a bankkártyás visszaélésekre összpontosítanak.
A kártyaadatokat rendszerint az adathalász üzenetekből megnyitható hamis honlapokon adják meg az áldozatok. Mobiltelefonokra szoktak egyébként bírság befizetésére, előfizetési vagy más díjak kiegyenlítésére felszólító üzeneteket küldeni, és az sem ritka, hogy az ügyfél gépe fölött alkalmazásokkal veszik át az irányítást.
