A probléma 56 millió amerikai munkavállalót érint. Így sokan aggódnak a költségvetési hatás miatt, ami 56 milliárd dollárra is rúghat. Ugyanakkor itthon 250-280 ezer forint (azaz kb. 800-900 dollár) hozzájárulást ad az állam az adónkból, ha a nyugdíj és/vagy egészségügyi megtakarításunk egy bizonyos szintet elér. Szóval amit Trump ajánl, az nem tűnik lehetetlennek. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy idén mintegy 7.400 milliárd dollárból működik az amerikai állam 1.900 milliárd dollár deficit mellett. Azaz a költségeket ez 0,75 százalékkal növelné, míg az éves deficitet mintegy 0,2 százalékkal.

Trump különben azzal indokolta meg a tervet, hogy az az amerikai munkavállaló is részesedjen a tőzsde „hozamaiból”, aki jelenleg ezt nem tudja megtenni. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ez milyen hatással lehet a részvénypiacra. Például az S&P500 piaci kapitalizációja 60.000 milliárd dollár, azaz annak 0,1 százalékáról, a napi forgalomnak pedig mintegy 10 százalékáról beszélünk. Szóval ezt a pénzösszeget elosztva néhány napi kereskedésre máris a százalékos hatás környékén vagyunk. Ami a forgalmat illeti, az mintegy 100 milliárd dolláros fluktuációt mutat napi szinten. Szóval ez az összeg a napi eltéréseken belül van. Vagyis a hatása gyakorlatilag észrevehetetlen lenne az S&P500 indexben.

Ha pedig a piac tőkeköltségével (körülbelül 8 százalék) számolunk mint átlagos éves hozammal, akkor ez az állami segítség 40 év alatt a kezdeti tőkét 22-szeresére emeli, de az összes befizetés és eredmény együttesen 280.000 dollárra fog rúgni, azaz egy olcsóbb ház/lakás összege kijöhet ebből a programból. (Erstemarket)