A tavalyi év költségvetésének zárszámadása alapján az látszik, hogy 2017-re a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 560 ezer főre nőtt. Ez 4 ezer fővel több, mint a 2016. évi adat. Annak ellenére, hogy több háttérintézményt is összevontak, valójában a bürokrácia csökkenése nem érződik.
A gazdasági válság óta 315 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma. Ennek a növekedésnek a jelentős része abból fakad, hogy a kormány magához vonta az egészségügyi intézmények és a közoktatási rendszer irányítását. Ezáltal a korábbi „önkormányzati dolgozók” hirtelen kormányzati alkalmazottak lettek.
A 2014. évhez viszonyított növekedés (+25 ezer foglalkoztatott) mögött leginkább a közalkalmazottak körének növekedése áll, mivel 21 ezerrel többen dolgoztak tavaly ilyen státuszban. Közülük mintegy 7 ezren a közoktatás területén dolgoznak.
Vezetői szintek, és EU-ból fizetettek
A kormányban 2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12,6 ezer fő vezető volt, akiknek a rendszeres személyi juttatásai 69 milliárd forintot tettek ki (ehhez még hozzá kellene számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek összegét nem közölte a kormány).
Ugyanakkor a kormányzati „felső vezetésre” (miniszterelnök, miniszterek, kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok, államtitkárok) elköltött rendszeres személyi juttatások a 2014. évi 3,6 milliárd forintról 4,2 milliárd forintra nőttek a tavalyi évben.
A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma kapcsán a kormány azt is közli, hogy mennyi állami alkalmazott fizetése származik olyan forrásból, amely az Európai Unió költségvetésében szerepel. (Ez a létszám a határozott idejű foglalkoztatottakat jelenti, és az év végi záró létszámot közlik.)
A téma azért is lehet érdekes politikailag, mivel a 2014-es bálványosi beszédében Orbán Viktor az illiberális demokráciáról elmondottak mellett azt is megfogalmazta, hogy: „Azt láttam, hogy azok az emberek (…), akik azzal foglalkoznak, hogy az Európai Unióból Magyarországnak járó (…) gazdaságfejlesztési vagy társadalomépítési források fölött rendelkeznek, a fizetésüket közvetlenül az Európai Unióból kapják. Vagyis Magyarországon egy területenkívüliség jött létre.”
Hiába „intézett harcot” azonban ezen foglalkoztatás ellen a miniszterelnök, 2014-2017 között éves átlagban 5.800 munkatársat foglalkoztattak ebből a forrásból, és 9,9 milliárd forintba került az ő bérük. Így egyelőre nem sikerült megszüntetni azt az állapotot, amelyet a miniszterelnök kifogásolt.
