Az egészségügyi kockázatok továbbra is elsődlegesek. A 2021. évi SOCTA-jelentés arra figyelmeztetett, hogy a hamisított élelmiszerekben veszélyes anyagokat, például metanolt, higanyt, fipronilt, valamint különböző rovarirtókat vagy peszticideket találtak.

Az italok, különösen az alkoholtartalmú italok hamisítása továbbra is jelentős probléma, a szervezett bűnözői csoportok kifinomult módszerekkel tévesztik meg a fogyasztókat. A hamisítók gyakran újrahasznosítják az eredeti palackokat vagy hamis címkéket nyomtatnak az üres palackokra, ami megnehezíti a fogyasztók és a hatóságok számára a legális és a hamis termékek megkülönböztetését.

A gazdasági hatások is jelentősek. Az EUIPO adatai szerint a bor- és szeszesital-ágazat volt az egyik leginkább érintett ágazat a hamisítás által a 2013–2017 közötti időszakban. Összesen 2289 millió euró értékű bevételkiesés történt és közel 5700 munkahely veszett el évente az EU-ban a hamisítás miatt. Az ezekből a termékekből származó adóbevétel-kiesés is jelentős volt, 2068 millió eurót tett ki.

Az EU külső határain 2019-ben és 2020-ban lefoglalt hamisított élelmiszerek és italok esetében Kína és Törökország voltak a leggyakrabban bejelentett származási országok.

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK, A HITELESSÉG JELZŐI

Az élelmiszer- és italipar az EU gazdaságának egyik alappilléreként jelentősen hozzájárulnak a regionális fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz és a munkahelyteremtéshez. A boroktól a hagyományos élelmiszerekig a földrajzi árujelzők (GI) lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy megbízhassanak a minőségi termékekben és megkülönböztessék azokat, ugyanakkor segítik a termelőket is termékeik hatékonyabb értékesítésében. Ezek a jelölések oltalmazzák az olyan termékek nevét, amelyek meghatározott régiókból származnak, és minőségüket vagy jellemzőiket elsősorban a földrajzi környezetnek köszönhetik.