A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló Bécsi Kezdeményezés keretében figyeli a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) változásait az Európai Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbank-csoporttal együttműködésben.

A 38 oldalas éves beszámolójában az EBRD kimutatja, hogy 2025-ben 4,8 százalékkal 28,6 milliárd euróra nőtt a rossz kinnlevőségek összege a vizsgált 17 közép- és kelet-európai bankrendszerben. Ennek ellenére a térségi bankrendszerek bruttó követelés-portfoliójához mért átlagos NPL-ráta 0,09 százalékponttal 1,8 százalékos történelmi mélypontra süllyedt.

Az EBRD hangsúlyozza: a rossz kinnlevőségek összegének emelkedése és az NPL-ráták egyidejű csökkenése azt mutatja, hogy a hitelkihelyezések értékének növekedési üteme meghaladta a nem teljesítővé vált kitettségek emelkedésének mértékét.

Az összesítés szerint Szlovénia rosszhitel-állományának összege nőtt a legnagyobb mértékben: a szlovén gazdaság NPL-volumene 53,9 százalékkal volt magasabb decemberben, mint egy évvel korábban, mindenekelőtt a feldolgozóiparban zajló átütemezési folyamatok miatt.

Magyarországon 9,5 százalékkal, Romániában 13 százalékkal emelkedett tavaly a nem teljesítő követelésállomány összege.

A magyar nominális NPL-állomány decemberben 4,2 milliárd eurót tett ki. Az EBRD szerint ez a magyar bankrendszer bruttó követelés-portfoliójához mérve 2,6 százalékos NPL-rátának felelt meg. A magyar bankrendszer rosszhitel-rátája ugyanakkor a volumen emelkedése ellenére 0,1 százalékponttal csökkent.