A Barclays Capital londoni befektetési csoport által a brüsszeli EU-csúcs előtt közölt elemzés szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU által Magyarországnak és Lettországnak összeállított pénzügyi védőcsomagok (25, illetve 9,5 milliárd dollár) a két ország hazai össztermék-értékének (GDP) 18, illetve 35 százalékát teszik ki.
Feltételezve, hogy az összes kelet-európai, még nem euróövezeti EU-tagállamnak szüksége lesz ilyen programokra - talán Csehország kivételével -, és e programok az egyes országok GDP-értékének átlagosan a 20 százalékával lesznek egyenlők, a Barclays Capital számítása szerint összesen hozzávetőleg 170 milliárd dollárra lehet szükség. Abból kiindulva, hogy a finanszírozási teher zöme - a ház forgatókönyve szerint a 70 százaléka - az IMF-re hárul, az EU-nak mintegy 50 milliárd dollárnyit kell állnia az összegből, áll az elemzésben. Az uniós bizottság tavaly novemberben döntött arról, hogy a program alapján folyósítható teljes hitelösszeg felső határát 12 milliárd euróról 25 milliárd euróra emeli. Ez a jelenlegi árfolyam alapján 34 milliárd dollárnak felel meg.
Az uniós fizetésimérleg-támogatási programot 1993 óta nem használták, ám 2008-ban felélesztették, miután az unió 6,5 milliárd euróval járult hozzá a Magyarországnak jóváhagyott nemzetközi pénzügyi védőcsomaghoz.
A szándék megvan
Nem hivatalos értesülések szerint van is szó arról, hogy a keretet - akár már az uniós állam- és kormányfők e héten esedékes brüsszeli csúcstalálkozóján - még tovább növeljék. Alistair Darling brit pénzügyminiszter már a múlt héten azt mondta a BBC rádiónak: úgy érzékeli, hogy "megvan a hangulat" ennek a keretnek a további bővítéséhez.
A Financial Times e héten idézett egy általa megszerzett nyilatkozattervezetből, amelyet a brüsszeli csúcson adnának ki, és amely szerint a 27 uniós vezető utasítaná az EU-bizottságot és a tagállamok pénzügyminisztereit, hogy "gyorsan vizsgálják meg" a fizetésimérleg-támogatási keret emelésének lehetőségét.
A londoni gazdasági napilapnak EU-illetékesek azt mondták: a jelenlegi keret elégséges az unióhoz szintén segítségért forduló Románia, valamint "szükség esetén még két másik kormány" támogatási igényeihez, de érdemes lenne "megelőző jelleggel", az esetleges jövőben válságok kezelésére megnövelni a rendelkezésre álló összeget.
