A támogatási kereteket a GKM az éven túli kötelezettségvállalások szabályai szerinti lehetőségek felhasználásával határozta meg, így a 2004-ben felhasználható támogatási részkeret 70%-a a 2005., illetve 2006. években válik kifizethetővé. A pályázók számára megítélt támogatások évenkénti ütemezését – ami eltérő az egyes pályázatoknál – a nyertes pályázók részére kiküldendő támogatási szerződések tartalmazzák. A pályázók a támogatások kifizetésének az ütemezését a támogatási szerződések aláírásával fogadják el. – áll abban a közleményben, amelyet a gazdasági tárca április derekán tett közzé.

A 2000-ben indult Nemzeti Energia-takarékossági Programot (NEP) egyre nagyobb érdeklődés kíséri. Ezt mutatja, hogy bár évente csökkent (2002-ben 4,3, 2003-ban 3,8 milliárd, idén pedig eredetileg 3,75 milliárd forint volt) a pályázók között elosztható összeg, tavaly – a keret kimerülése miatt már július közepén le kellett állítani a pályázatok befogadását. A GKM adatai szerint egyébként 2001-ben még csak 1079, 2002-ben 9000, az elmúlt esztendő említett időpontjáig pedig mintegy 5500 igény érkezett be a tárcához. Jellemző adat, hogy az utóbbi év pályamunkáiból 5000 a lakások energetikai korszerűsítésére irányult, de a program keretében nyújtott forrásokból valósult meg Magyarország első hat új szélerőműve is. A 2003. évi vissza nem térítendő állami támogatások eredményeként 1140 TJ/év energia-megtakarítás keletkezett, és 1,4 milliárd forinttal csökkent a hazai energiafogyasztók éves energiaköltsége.

A hazai hosszú távú energia-takarékossági program – melynek forrásaiból kezdetben vegyesen lehetett kamattámogatásokat és vissza nem térítendő támogatásokat igényelni -- 2000-ben megindult, majd 2001-ben beolvadt a Széchenyi Tervbe, az elmúlt évtől pedig Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) néven működik. Az évente kiírt pályázatok az energia-felhasználók teljes körét érintik: a rendszerben a lakosság, a vállalkozások, az intézmények, önkormányzatok, egyházak, stb. pályázhatnak -- gyakorlatilag mindenfajta energiahordozót érintő -- energiatakarékossági beruházással.

A gazdasági tárca a legtöbb támogatást – eredetileg 850 millió forintot -- idén is a lakossági energiatakarékosságra szánta: a mostani intézkedés azonban ezt az összeget mintegy 150 millióval kurtította meg. Ebből a magánszemélyek lakásuk energetikai korszerűsítéséhez legfeljebb 500 ezer forintot, az összköltség maximum 30 %-át kaphatják meg vissza nem térítendő támogatásként. Mellettük pályázhatnak még lakásszövetkezetek, társasházak, illetve egyházak is (ez utóbbiak az egyházi tulajdonban lévő, gyülekezeti célokat szolgáló ingatlan esetében), azonban e szervezetek maximum támogatása a teljes költség 30%-a, vagyis lakásonkénti 350 ezer, egyházi pályázó esetén pedig a beruházási költség maximum 50%-a, illetve minden megkezdett 150 négyzetméterként 500 ezer forint lehet.

A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítésére kiírt célpályázatra a mostani pénzátcsoportosítással ez évben 113 millió forint áll rendelkezésre. E program forrásaira magánszemélyek mellett önkormányzatok és költségvetési intézmények is pályázhatnak, míg a vállalkozások hasonló célra egy másik 100 millió forintos keretforrásból kaphatnak támogatást. 201 millióra növelte a tárca az elején meghirdetett 100 millió forintot a kis- és középvállalkozások kutatás-fejlesztés jellegű energiatakarékos fejlesztéseinek megsegítésére, míg a közvilágítás korszerűsítése, tanyavillamosítás részprogram keretében változatlanul 50 millió forint osztható szét a pályázók között. Az idei Nemzeti Energiatakarékossági Program második legnagyobb keretösszegű pályázata a távhőellátás szolgáltatói rendszereinek korszerűsítésére kiírt program volt, melyre 600 millió forintot különítettek el, ez a mostani módosítás nyomán 275 millióra csökkent. Az ún. harmadik feles beruházások támogatására -- amikor az energia-felhasználók egy gazdasági társasággal úgy végeztetik el a beruházást, hogy annak költségeit a korszerűsítéssel együtt járó energia-megtakarításból fizetik -- 550 millió helyett végül csak 300, míg a helyhatóságok, valamint költségvetési intézmények energiaköltségeinek mérséklésére 200 millió forint használható fel. Ez utóbbi támogatás mértéke a beruházás teljes költségének maximum 30%-a, de legfeljebb 25 millió forint lehet. A nyertesek minden esetben vissza nem térítendő támogatást kapnak, a beruházásokat pedig a támogatás odaítélésétől számított két éven belül meg kell valósítani, és annak legalább öt évig fenn kell maradni. Az eredeti idei összeg 3,75 milliárd forintot tett ki, melyből a nagy volumenű (125 milliónál nagyobb értékű), hasonló célú fejlesztésekre eleve elkülönítettek 1,2 milliárd forintot.



Az igényeket idén június 30-ig lehet benyújtani, de a GKM -- a keretösszeg kimerülése esetén -- a pályázatok befogadását hamarabb is leállíthatja. A pályázatok útmutatói és formanyomtatványai nyomtatott formában térítésmentesen beszerezhetők az Energiaközpont Kht.-nál (1092 Budapest, Ráday u.42-44.), a kereskedelmi és iparkamaráknál, valamint a MTESZ Technika Házaknál, de letölthetők a gazdasági tárca honlapjáról (www.gkm.hu) is. A pályázónak a pályázat benyújtásakor egyszeri, a pályázati útmutatóban rögzített pályázati díjat kell fizetnie. Idén sem pályázhatnak azok, akik csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt állnak, sem azok, akik az elmúlt három évben állami támogatással kapcsolatos kötelezettségüket nem teljesítették. Szintén nem élhetnek az állami támogatás lehetőségével, akiknek hatvan napon belüli köztartozásuk van, nem rendelkeznek a szükséges hatósági engedélyekkel, vagy az elmúlt két évben bírságot kellett fizetniük feketemunka miatt.