2017 elején tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben, megközelítette az öt és fél ezret. De nem csak a pultok mögött, hanem a gazdaság egészében is csúcsra járt az üres állások számát jelző mutató, túllépve a 43 ezres szintet. Úgy tűnik ezekből az adatokból, hogy a minimálbér emelése, ami azoknak, akik kapták, nagyon jól jött, a munkaerőhiányon nem sokat segített.

2016 végén úgy tűnt, fékeződik a munkaerőhiány, mivel az utolsó negyedév adatai szerint csökkent az üres álláshelyek száma. De 2017 eleje további emelkedést hozott ezekben az adatokban, ráadásul rekordszintet. A kereskedelemben is, a nemzetgazdaság egészében is. A kereskedelemben harmadával ugrott meg a betöltetlen álláshelyek száma 2017 elején 2016 végéhez képest.

Az üres álláshelyek száma először 2013-ban ugrott meg, ezt követően folyamatos volt az emelkedés, így egyre több munkáskezet kerestek a boltok, áruházak. A létszám ugyan bővült, de úgy tűnik, ez kevés volt. Az alkalmazottak száma a KSH módszertana szerint a négy főnél nagyobb vállalkozásokat, tehát a nagyobbakat jelenti. A létszám igazibb mutatója azonban nem ez, hanem a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benne van, a legkisebb boltok alkalmazottai is.

A létszámadatok viszont arra is rávilágítanak, hogy a nagyobb boltok - nyilván nagyobb bérrel - az átlagot nézve tudták a létszámot emelni, főleg 2016-ban, egyebek mellett a vasárnapi újranyitást követően (hiába, hosszabb nyitvatartáshoz több ember kell), de 2017 elején is. A foglalkoztatottak száma viszont csökkent 2017 elején, ami minden bizonnyal a kisboltok újabb térvesztésének lehet a jele:

(blokkk.com, 2017. június 13.)