2023-ban a szállításban és a logisztikában egyre erősebben megfigyelhető a keleti jelenlét. A raktárlogisztikai, a gyártási és a gépjárművezetői pozíciókban találhatók meg leggyakrabban a külföldi munkavállalók. Ukrán és szerb munkavállalók évek óta jelen vannak ezeken a területeken. Az ukrán munkavállalók egyik fő felvevőbázisa Lengyelország, ám Magyarországon is egyre jobban megfigyelhető a jelenlétük - bár az ukrán-orosz háború miatt sokuknak haza kellett mennie.
Előrejelzések szerint a helyzet nemhogy javulni, romlani fog az elkövetkező években. Míg 2021-ben a sofőri állások 10 százaléka volt betöltetlen, 2022-re ez 14 százalékra növekedett. Mivel a közúti fuvarozásban jelenlévő sofőrök 40 százaléka 50 fölötti, 2030-ra az unióban egymillió sofőr hiányozhat. Hazai viszonylatban ez 8-10 ezer gépjárművezető, addig azonban, amíg a szakma folyamatosan öregedik, a fiatalok számára pedig nem nyújt vonzó alternatívát, a bevándorló munkaerő alkalmazása marad az egyetlen mentsvár. A szakértő szerint a toborzás és a képzés reformja, illetve a megfelelő életpálya-modell kialakítása hozhatna változást.
„Fontos megjegyezni, hogy a keleti munkaerő beáramlása nem jelenti a magyar munkaerő kiszorulását, sokkal inkább megoldást kínál egy már meglévő problémára. Biztosítja, hogy az áruk időben eljussanak a rendeltetési helyükre. Az áruszállítás volumene folyamatosan növekszik, különösen a COVID-19 járvány óta, amikor az emberek rövid idő alatt rákaptak az online rendelésekre” – árulta el Katkics Attila üzleti tanácsadó, szállítmányozási szakember. Hozzátette, fontos megérteni, hogy a tendencia nem új vagy szokatlan: Nyugat-Európában évtizedek óta dolgoznak már külföldi munkavállalók, Németországban például hosszú ideje alkalmaznak török, albán, macedón, lengyel, sőt magyar dolgozókat is olyan munkakörökben, amelyekre a helyi lakosság kevéssé vállalkozik.
