A relatíve stabil leértékelődés időszakát a 2020-as koronavírus válság törte meg. Világpiaci sokkok és válságok esetén a befektetők jellemzően elfordulnak a kisebb, sérülékenyebb feltörekvő piacoktól, és az erősebb, nagyobb gazdaságok devizáiba helyezik át pénzüket. Az erős kormányzati költekezés miatt megugró államadóssági szint, valamint az alacsonyan tartott kamatlábak óhatatlanul is hozzájárultak a forint közel 8 százalékos 2020-as leértékelődéséhez.
Egy relatíve stabil 2021-es árfolyamszint után 2022-ben ismét nagyot gyengült a forint: 2022-folyamán 9 százalékkal kellett többet fizetni az euróért az előző évhez képest. Ennek fő oka az orosz-ukrán háború következtében megugró energiaárak, és az emiatt drasztikusan romló külkereskedelmi mérleg, de nem segített az államháztartási hiányt tovább növelő választási költekezési hullám sem. Mindannyian emlékszünk a tartósan 400 forint feletti, sőt, a leggyengébb pillanatában a 430-as szintet is elérő árfolyamra.
Rosszul jártak azonban, akik ebben az időszakban további gyengüléstől tartva euróra váltották pénzüket: 2023 a forinterősödés éve lett, ekkor átlagosan 2,4 százalékkal volt magasabb a hazai deviza értéke, mint az energiaválság évében. Idén újra gyengélkedik a forint, 2024 első fél évében 3,7 százalékot veszített értékéből.
