A kérdés tehát nem az, hogy ezek a vállalkozások fontos szereplői-e a magyar gazdaságnak, hanem hogy mi történik velük ezután. Ugyanis elvitathatatlan a hazai GDP-ben való szerepük és gyakran összekeveredik a valós piaci tevékenység, a túlárazás és a kapcsolati tőke alapján megszerzett előnyök. 

Aranykor után jöhet a stresszteszt

A bűntető jogi kérdésekre itt nem kívánunk választ keresni, de láthatóan ez az irány is napirenden van az egyes cégek vizsgálatánál. Hiszen a múlt vizsgálata adhatja meg a választ a NER birodalom kialakulásának hátterére. Kisebb mértékben ugyan, de nem egyedi, hogy egy üzleti elit egy adott gazdasági környezetben emelkedik fel. A valódi kérdés mindig az, hogy mi történik vele, amikor a környezet megváltozik.

2012-2026-ig ezen vállalkozások számára a terjeszkedés és a pozícióépítés időszaka volt. Mondjuk úgy, a következő időszak várhatóan más kihívásokat hoz számukra.

A piac valódi versenyre készül, akkor is, ha az állami beruházások volumene csökken, a finanszírozási környezet szigorúbb, az uniós források felhasználása fokozott ellenőrzés alatt áll, illetve ha a gazdasági növekedés megindulásához is idő kell még.

Kiderül, hogy a NER cégeknél látható kiemelkedő pénzügyi eredmények mennyire tudnak a megváltozott környezetben megmaradni, vagyis mennyire életképesek egy valódi versenyhelyzetben.

A piac végül minden vállalkozást ugyanazzal a kérdéssel szembesít: mekkora része a sikernek maga a cég, és mekkora része a környezet, amelyben működik?