Az új gépjárművek 2011. januári forgalomba helyezési darabszámai pozitív elmozdulást jeleznek, de még messze nem érik el a 2009. évi azonos havi mennyiséget. A januári adatok alakulásában még a 2010. decemberi szerződéskötések hatása is szerepel, és egyetlen hónap alapján természetesen nem lehet az ez évi trend alakulását biztosan előre jelezni, de idén a szakma a 2010. évinél magasabb újgépjármű-értékesítési darabszámot vár - mondta Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) ügyvezető elnöke.

Az MGE elemzői úgy látják, hogy a gazdasági és jogi környezet még nem változott érzékelhetően, az azonban valószínűsíthető, hogy a fő vásárlóerőt jelentő kis- és középvállalkozások bevételei és anyagi lehetőségei lassan javulnak.

Prognózis majd áprilisban

Az eladások lassú növekedése - ami abszolút számokban még mindig csekély - az elemzők szerint elsősorban annak köszönhető, hogy a javító és szolgáltató ágazatok folyamatosan keresik a saját fejlesztési lehetőségeiket. Ennek keretében a személyzet képzése is folyamatos - ez egyre általánosabb -, ami az ügyfelek elégedettségének a növekedésével jár.

Az elnök úgy véli, az egész évre vonatkozó trend pontosabb felmérésére április vége körül nyílik először lehetőség, amikorra az is kiderül, hogy a finanszírozási piac is megkezdi-e a kilábalását a válságból, és megtalálja-e azokat az új banki termékeket, lízing- és hitelkonstrukciókat, amelyek a potenciális vevők számára elfogadhatók és elérhetők.

A jelennél és a jövőnél kicsit többet tudhatunk az immár lezárt múlt évről. A gépjárműpiac és gazdasági környezete 2010-ben tovább romlott 2009-hez képest. Az újgépjármű-kereskedelmet alapvetően meghatározó finanszírozási környezet ugyanis jelentősen szigorodott, kormányzati és felügyeleti intézkedések, törvények sora nehezítette az értékesítés finanszírozási támogatását - hangsúlyozza Erdélyi Péter, hozzátéve: sajnálatos, hogy a finanszírozók magánszemélyeknek szóló új termékkel még nem jöttek ki, így nincs érdemi érdeklődés a finanszírozási termékek iránt, miközben a hitelt vagy lízinget igénylő ügyfelek jelentős része az új szabályok szerint nem finanszírozható. A személygépkocsi- és a kishaszonjármű-piac ugyanis nem választható külön élesen, mert ugyanazok foglalkoznak mind a két kategória értékesítésével. Így ha az egyik területen jobban megy, az mindkét részpiac alakulására hatással van.

Sajnálatos az is, hogy a magyar vevő az EU fejlettebb országaival összehasonlítva azzal a helyzettel szembesül, hogy a közlekedési eszközök vásárlóerő-paritáson a legdrágábbak közé tartoznak fogyasztói listaáron, miközben a lakosság átlagos jövedelme messze elmarad az EU-átlagtól. Elmondhatjuk tehát, hogy a jelentős adóteher miatt a gépjárművek fogyasztói ára és üzemeltetési költsége hazánkban igen magas, annak ellenére, hogy a gyári nagykereskedelmi transzferárak a legalacsonyabbak közé tartoznak az unióban.

Pró és kontra

A hazai nagy svájci frank alapú hitelállomány nemcsak azt jelenti, hogy az adósok törlesztőrészlete megnövekedett, hanem azt is, hogy a frank alapon korrigált tőketartozás mértéke - a szerződött hosszú futamidő miatt - szinte minden esetben jelentősen meghaladja a gépjármű piaci értékét, így ezek a gépjármű-tulajdonosok még évekig nem fognak tudni kiszállni autójukból, és újat vásárolni.

Pozitív változást hozhat a lakosság nettó jövedelmének emelkedése, amely gépjárművásárlást is generálhat. További potenciál a vállalati autók elhalasztott cseréje, amelyek esetében a növekvő üzemeltetési költségek motiválják a céges autók lecserélését.

A Széchenyi-terv járműiparra vonatkozó fejezete preferált ágazatnak minősíti a gépjárműjavító szektort, amely az MGE tagvállalatai és hálózatai bevételi forrásainak jelentős részét termeli. Az egyesület elnöke úgy gondolja, hogy a márkaszervizekben végzett javítási és karbantartási munka - némely híresztelések ellenére - az ügyfelek számára kiemelkedő minőséget és garanciát ad, miközben a látszólag magasabb óradíjak a szigorú gyári munkaóranormák miatt a végén sok esetben olcsóbb javítási számlaösszeget adnak ki, mint a látszólag kisebb óradíjjal, de nem a legkorszerűbb technológiával dolgozó, gyári képzésen részt nem vett javítók esetében.

Érzékelhetően növelné a piaci lehetőségeket, ha a kormány gazdaságpolitikája eredményeképpen mérséklődne a CDS felár (az ország törlesztéskockázat-biztosítási díja) és a hitelkamat, erősödne a forint, és elkezdődne a munkahelyek számának a gyarapodása. Mindez a gazdasági előnyök mellett a devizahitelesek helyzetének javulását, a potenciális vásárlók optimizmusát, jövőbe vetett hitét is támogatná, ami a beruházási kedv egyik legfontosabb tényezője.

Gyerekcipőben jár a feketegazdaság elleni fellépés is, így - becslések szerint - több tízezer külföldön forgalomba helyezett személygépjármű fut a magyar utakon, és továbbra is virágzik a fekete- és szürkebehozatal. Ezek évente többezres tételben csökkentik a legális újautó-piacot és több milliárd forinttal az állam bevételeit. Az MGE a legnagyobb piaci tartaléknak gondolja a gazdaság fehérítését, amelynek során a legális értékesítői és javítói szakma versenyhátránya csökkenhet, és az adót és járulékot nem fizető feketegazdaság szerepe visszaszorulhat. Az egyesület erre vonatkozó konkrét javaslatait az Autós Nagykoalícióval együttműködve fogalmazta meg, bízva abban, hogy Magyarország elindul a feketegazdaság hatékonyabb visszaszorításának útján.

Cégek előtérben

A kishaszonjárművek piacán az eladási számok már több hónapja javulást mutatnak, aminek eredményeként a múlt év eleji jelentős, 56 százalékos visszaesés mostanra 14 százalék körülire mérséklődött. A kishaszonjárművek és személyautók együttes piacán a céges értékesítés aránya a 2008-as 45 és a 2009-es 57 százalék után 2010-ben 70 százalék fölé emelkedett, ezen belül a kishaszonjárművek terén több mint 90 százalék a céges értékesítés.

A gépjárműpiac fokozatos magára találása, nagy autógyárak és autóipari beszállítók Magyarországra települése, a meglévő kapacitásaik jelentős bővítése - ami önmagában a GDP mintegy 2 százalékos növekedését eredményezi - jelzi, hogy a nemzetgazdaságban egyre nagyobb szerepet játszó gépjárműszakma túléli a válságot, és a következő években növekedés elé néz. A magyarországi újgépjármű-kereskedelem - közel 800 a jelenleg működő kereskedések telephelyeinek száma - mintegy 50 ezer embernek ad munkát, és több mint évi 110 milliárd forint adót fizet a válság időszakban is, a regisztrációs adó összegével együtt.