A soros magyar EU-elnökség prioritásairól Orbán kifejtette, hogy eredetileg két fontos témára kívánta Magyarország ráirányítani a figyelmet: a kulturális sokszínűségre és a vízgazdálkodásra. Ezekről nem is mondott le, de időközben más érzékeny témák kerültek előtérbe, mint például a gazdasági kormányzás, a Lisszaboni Szerződés felülvizsgálata és a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása. Orbán fontosnak tartja még a romakérdést, a Duna-stratégiát, valamint a keleti partnerség és Horvátország uniós csatlakozásának segítését.
A Le Figaro azon kérdésére, hogy Magyarország saját tapasztalataival hogyan tudja segíteni az előrelépéseket a romakérdésben, a miniszterelnök elmondta, hogy Magyarországon "a romák letelepítettek, tehát a mi stratégiánk az, hogy itt akarjuk őket tartani". Véleménye szerint az Európai Unió leggazdagabb országainak meg kell érteniük, hogy ez az ő érdekük. "Ami pedig a romákat illeti, nekik azt kell megérteniük, hogy a szegénységből való kilábaláshoz dolgozni kell" - tette hozzá. Ehhez pedig a miniszterelnök szerint perspektívákra, munkahelyekre és jobb oktatási rendszerre, valamint valódi európai romastratégiára van szükség.
A miniszterelnök támogatja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását - amiről a magyar elnökség idején kell az Európai Uniónak állást foglalnia -, mivel szerinte mindkét ország nagyon sokat fejlődött.
Az iszapömlést illetően Orbán kiemelte, hogy az állam azonnal cselekedett, és minden tőle telhetőt megtett. Sikerült megmenteni a Dunát és a Rábát is, de "az állandó ellenőrzés mellett sem biztos, hogy nyugodtan alhatunk, mert a modern technológiák állandó veszélyt jelentenek" - mutatott rá a kormányfő.
2011, mint a megújulás éve
Arra a kérdésre, hogy miközben egy csőd közeli helyzetbe került államot örökölt, miért az európai partnereket nyugtalanító kettős állampolgárságról szóló törvénnyel foglalkozott elsőként, Orbán Viktor elmondta, hogy a gazdasági helyzet valóban nyugtalanító, mivel Magyarország nagyon eladósodott. Ugyanakkor úgy érzi, nem lehet ebből a csapdahelyzetből úgy kijönni, hogy a jövőnket pénzügyi intézmények forrásaira építjük. "Újra a pénzpiacokhoz kell fordulnunk. Ehhez pedig hiteles gazdaság kell: 2011 Magyarország számára a nagy megújulás éve lesz" - hangsúlyozta a miniszterelnök.
A kettős állampolgárság célja pedig az volt a miniszterelnök szerint, hogy véget vessen az elfogadhatatlan diszkriminációnak. Orbán szerint ugyanis Közép-Európában Magyarország volt az egyetlen ország, amelynek nemzeti kisebbségei nem rendelkezhettek kettős állampolgársággal. A határon túli magyaroknak járó szavazati jog kérdéséről a kormányfő elmondta: a parlament az alkotmány kidolgozása során, 2011 tavaszán fog állást foglalni.
Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy a válságadók fenntartása 2012 után elijesztheti a külföldi befektetőket, Orbán elmondta, hogy azok 2012-ben meg fognak szűnni. 2013-tól új megállapodásokat kíván a kormányzat kötni az érintett szektorokkal: "garantálnák részvételüket a közteherviselésben, mi pedig hosszú távon biztosítanánk számukra a befektetéseik biztonságát" - fogalmazott a miniszterelnök.
