A Blochamps rámutatott arra is, hogy a hivatalos statisztikák módszertana önmagában is felülbecsüli a háztartások vagyonát, mivel a jegybank a nehezen realizálható üzleti tulajdonokat is a pénzügyi vagyon részeként tartja nyilván. Karagich István emlékeztet, az ún. „egyéb tulajdonosi részesedések” a háztartási pénzügyi vagyon közel 30 százalékát adják, de piaci értékük bizonytalan, likvidálhatóságuk korlátozott. Ráadásul – emlékeztet a szakember – a vagyonkoncentráció itt is utolérhető: a felső rétegnek ugyanis jó eséllyel valóban értéket képviselő cégek vannak a nevén, míg a gyengébb vagyoni lehetőségekkel bíró emberek céges vagyona jórészt magának a vállalkozónak megélhetést biztosító (kényszer)vállalkozásokban merül ki, amelyek esetében reális, piacon értékesíthető cégértékről nem lehet beszélni.

A vagyonkoncentráció a következő években tovább fog növekedni – állítja előrejelzésük alapján a Blochamps szakembere. Karagich István szerint a leggazdagabb, privátbanki ügyfélkörben 2025 és 2028 között várhatóan 65 százalékkal gyarapodik a vagyon, míg az affluens (prémium) megtakarítói szegmensben 50 százalékos növekedést valószínűsít a kutatásuk. Ez azt vetíti előre, hogy a felső vagyoni tizeden belül is a szűk szupergazdag réteg halmozza majd fel a többletvagyon túlnyomó részét. A tendencia tehát a vagyoni olló további nyílását ígéri: a társadalom leggazdagabb néhány százaléka kiemelkedő ütemben gazdagodik, miközben a tehetős középrétegek lényegesen mérsékeltebb gyarapodásra számíthatnak. Valóban a milliárdosokon belül is tovább nyílik az olló – a Blochamps adatai szerint például 2015-ben 120 személynek volt tízmilliárd forint feletti vagyona, 2025-re viszont már 250 fő tartozott ide, eközben a százmilliárdosok száma 10 év alatt 6-ról 25-re ugrott. Bár a vagyonkoncentráció a világ egészére igaz, ám a magyar elit vagyonosodásának üteme lényegesen gyorsabb, mint a világ dollármilliárdosainak átlagosan 2,3-szoros vagyonnövekedése.