A következő két évben az elemzők szerint nem sikerül maradéktalanul elérni a kormány új konvergencia programjának időarányos céljait, és ez további fiskális megszoritást tehet szükségessé. Ennek ellenére a szakértők további kamatcsökkentéseket várnak az év második felében.

Az elemzők szerint a következő két évben a fő mutatókban – az államháztartási hiányban és az inflációban -- némi elmaradás várható az Európai Bizottsághoz a közelmúltban eljuttatott középtávú konvergencia program céljaihoz képest.

Az elemzők azt várják, hogy májusban tovább emelkedik az infláció, az áprilisi 6,9 százalékról 7,2 százalékra, év végére azonban hat százalékra, a jövő év végére pedig 4,2 százalékra esik vissza.

Az elemzők 0,1 százalékponttal felfelé, 4,4 százalékra módosították a 2005 évi GDP-arányos államháztartási hiány konszenzusát, és erre az évre változatlanul 4,9 százalékot várnak. Ez azt jelenti, hogy a várakozások szerint a hiány mindkét évben 0,3 százalékponttal meghaladja a konvergencia programban meghatározott célokat.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok nem inditják az elemzőket az előrejelzéseik csökkentésére, és a kormányzat meg kivánja őrizni a 2010-es euró-bevezetési terv hitelességét, további lépéseket kell tennie.

Az elemzői becslések szerint a kormánynak ahhoz, hogy a 4,6 százalékos cél hiteles legyen, az idén újabb 100-150 milliárd forinttal kellene csökkenteni az államháztartás kiadásait. Egy túlnyomórészt külföldi elemzők körében végzett múlt heti londoni Reuters felmérés szerint Magyarország 2008-ra várhatóan teljesíti az euró 2010-es bevezetésének költségvetési feltételét. (Három hónapja még 2007 volt a konszenzus.)



Tesztidőszak jön

Az előrejelzések nem valószínűsítenek újabb piaci megrázkódtatást, sőt az állampapírárak a konszenzus szerint a következő hetekben lassan emelkedni fognak, az euró forintárfolyama pedig a 253-as szint körül stabilizálódik és ott is marad a következő év végéig. Abban azonban egyetértenek az elemzők, hogy a külpiaci, és a magyar egyensúlyi adatok körüli bizonytalanság miatt a következő néhány hónap kockázatokat hordozó tesztidőszak lesz.

Ezt jelzi az is, hogy az év hátralevő részére mindösszesen két százalékpontnyi jegybanki kamatcsökkentésre számit a piac – ami 10 százalék alá, 9,5 százalékra vinné le az alapkamatot --, a következő négy hétre azonban még csak egy jelzés értékű, 25 bázispontos csökkentést valószínűsít az elemzők többsége.


Az elemzők által emlitett egyik fő bizonytalanság – amit egy szombati interjúban a jegybank elnöke is megismételt --, hogy nem tudni, mikor és milyen mértékben változnak az amerikai kamatok. Ezzel a nemzetközi háttérrel Magyarország esetében a következő időszak azért is érzékeny, mert az elemzők bizonytalanok, hogy alakulnak az importáfa-bevételek az EU-csatlakozást követő első két hónapban, ami kockázatot jelent az éves államháztartási deficit cél teljesülésére.

Ugyanakkor a legutóbbi folyó fizetési mérleg adatok is gyengébbek voltak a vártnál, ezért nem kizárható, hogy a következő hónapok egyensúlyi adatai újabb piaci nyugtalanságot keltenek.

A múlt havi adatok nyomán az elemzők máris felfelé módosították előrejelzéseiket a folyó fizetési mérleg hiányára. Erre az évre 6,7 milliárd eurós mínuszra számítanak, 330 millióval többre, mint egy hónapja, a jövő évre pedig 250 millió euróval, 6,15 milliárd euróra emelkedett a konszenzus.

A külföldi elemzők arra számítanak, hogy 2007-ben, a csehekkel, lengyelekkel és szlovákokkal egy időben lépünk be az ERM-II árfolyamrenszerbe. Ez volt a domináns vélemény a magyarországi felmérésben is.

Szembeötlő változás, hogy három hónappal ezelőtt a londoni felmérésben még 2005-ös magyar ERM-csatlakozást vártak az elemzők, az euró elleni 280-as paritásárfolyammal. A 2007-es csatlakozáshoz azonban már jóval erősebb, 265-ös paritás-előrejelzés társul.


Kapcsolódó anyagok:
Forint és ERM-II: huza-vona (Reuters)
Elemzők az euró bevezetéséről: 2009-2010