A társaság szerint a visszaesés hátterében több tényező áll: a vonatok június utolsó harmadában már több vonalon sűrűbb, feszítettebb főszezoni menetrend szerint közlekedtek, jelentősen nőtt az utasforgalom, a vonatok hossza, és az elmúlt évek egyik legszélsőségesebb hőhulláma terhelte a hálózatot.

Hozzátették, hogy számos vasúti járművet nem ilyen szélsőséges időjárási viszonyokra terveztek, klímaberendezéseik és gépészeti rendszereik a mérsékelt övi körülményekhez igazodnak. Az Európát sújtó rendkívüli hőkupola miatt a nyári időszakban alkalmazott sebességkorlátozásokat bővíteni kellett. Olyan vasútvonalakon is ideiglenes lassújeleket vezettek be, ahol egy átlagos nyári meleg ezt nem indokolná. Ezeket az intézkedéseket minden esetben a vasútbiztonság és az utasbiztonság megőrzése érdekében rendelték el, ugyanakkor ezek is hozzájárultak a menetrendszerűség számadatainak romlásához.

Továbbra is a hosszabb útvonalon közlekedő országos IC, InterRégió és a nemzetközi vonatok menetrendszerűsége volt a leggyengébb, a 20 perc feletti késések jelentős része ezeknél a vonatoknál keletkezett. A belföldi késések után a késésbiztosítás rendszere továbbra is érvényben van, júniusban mintegy 122 millió forintot utaltak vissza késés miatt az utasoknak. Az összes végállomási késés 300 ezer percet tett ki, ami vonatonként átlagosan valamivel több mint 3 perc késést jelentett.

A MÁV közleményében pozitív fejleménynek nevezte, hogy az ideiglenes lassújelek okozta késések aránya tartós csökkenést mutat. Ennek oka, hogy a pályahibákat a késésekre gyakorolt hatásuk alapján rangsorolják, és a felújításokat azokra a szakaszokra összpontosítják, amelyek a legtöbb „utasperckésést” okozzák. Ennek a szemléletnek is köszönhető, hogy a balatoni közlekedés pontossága idén tovább javult, az észak-balatoni vasútvonalon a hőség ellenére mintegy 7 százalékkal magasabb volt a pontos vonatok aránya, mint tavaly.