A testület indoklása szerint a reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a kedvező kockázati megítélést mérlegelve döntöttek az alapkamat csökkentése mellett. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha ezt az inflációs kilátások és a kockázati megítélés is lehetővé teszi - fűzik hozzá. A tanács értékelése szerint a gazdaság 2010 közepén állhat ismét növekedési pályára.

Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól. A nemzetközi pénzügyi piaci környezet az elmúlt hónap során tovább stabilizálódott, bár az újabb megrázkódtatások kockázata nem hanyagolható el.

75 bázispontról is szavaztak

A középtávú inflációs kilátások a monetáris tanács megítélése szerint kedvezőek. Ennek fő tényezője a kereslet visszaesése, ami korlátozza a vállalati áremelési törekvéseket. A júliusi és augusztusi inflációs adatok is arra utalnak, hogy a gyenge kereslet következtében a vállalkozások csak részben tudták érvényesíteni az áfaemelést áraikban. Továbbra is kockázatot jelent azonban az, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők inflációs várakozásait tartósan megemelhetik.

A külső egyensúly látványosan javul, amiben a fegyelmezett fiskális politika is jelentős szerepet játszott. Ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a költségvetési kiigazítások olyan nem strukturális elemeket is tartalmaztak, amelyek fenntarthatósága hosszabb távon kétséges - fogalmaznak.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta, a monetáris tanács nagy többséggel döntött az 50 bázispontos kamatcsökkentésről, a másik javaslat 75 bázispontos csökkentés volt.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. október 7-én 14 órakor jelenik meg.