Az ünnepi időszak közeledtével egyre jobban előtérbe kerülnek a téli desszertek, amelyek kiváló alapanyaga a különleges ízélményt nyújtó szelídgesztenye. Sőt, az édességek mellett a húsos fogásokat is feldobja ez a tápláló gyümölcs.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint hazánkban mintegy 281 hektáron termesztenek szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány tája alkalmas termesztésre, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon elterjedt növény. A legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (75-72 hektáron), valamint Zalában (60 hektáron) foglalkoznak a termesztésével.
Mivel hazánkban nagyüzemi termesztéstechnológiája nincs kidolgozva, valamint ökológiai igényeit tekintve nem egyszerű megfelelő termőterületet találni számára, így a legtöbb gesztenyefa továbbra is szórványban található. Emiatt az országos éves termésmennyiség is jellemzően 150-300 tonna között alakul. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból.
Az idei év sajnos nem kedvezett a szelídgesztenyének, hazánkban és Európa főbb termővidékein is alacsony hozamok jellemezték a szezont, főként Spanyolországban és Olaszországban, illetve Franciaország egyes termőkörzeteiben jelentkeztek problémák. Ennek oka, a virágzáskori esős idő, valamint az ezt követő szárazság sem tett jót a fáknak, azok eldobálták a termésük egy részét. Az őszi meleg időjárás sem volt ideális a termésnek és kitolta az érési időt, ami ráadásul még a károsítóknak is kedvezett.
