A vizsgálatban szereplő három fő korcsoporton belül a 35-54 év közöttiek között a legmagasabb azok aránya (26,7 százalék), akik félre tudnak tenni a jövedelmükből. Mindez abból is adódik, hogy az ő fizetésük a legmagasabb, a KSH szerint az idei első negyedévben havonta átlagban bruttó 660 ezer forintnál többet vihettek haza. Az 55-75 éves korosztálynak összességében nagyobb értékű havi pénzforrása van, mint a 18-34 év közöttieknek, azonban az idősebb generációnál az alapvető élelmiszerek és főként a gyógyszerek költségei miatt kevesebbeknél marad szabadon elkölthető pénz a hónap végén: csak 19,1 százalék, szemben a fiatalabb generáció körében mért 24,2 százalékos rátával.

A magasabb jövedelem és a pénzügyi ismeretek magasabb szintje lehet az oka annak, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 32,3 százaléka nyilatkozott úgy: a hó végén is marad elkölthető pénze. Az alap- és középfokú végzettségűeknek csak az egyötöde (kereken 20 százaléka) rendelkezik havi megtakarítási képességgel.

Abból, hogy a kevésbé iskolázottak és az alacsonyabb átlagjövedelműek nagyobb arányban élnek kistelepüléseken, egyenesen következik, hogy míg a falusi lakosoknak mindössze 17,8 százaléka tud havonta megtakarítani, addig a városokban élők 52,8 százaléka – igaz, a nagyvárosokra jellemző jóval szerényebb, 24,7 százalékos arány árnyalja a képet.

Rendszeres megtakarításban is messze a nemzetközi átlagtól

Hasonló tendenciák figyelhetők meg az elmúlt 12 hónapban rendszeres (havi, fix vagy változó összegű) megtakarításra képes válaszadók számában. Arányuk a Provident legutóbbi, egy évvel ezelőtti kutatásához képest érdemben nem változott. Az átlagban csak minimális csökkenést látni: míg 2022-ben 33,5 százaléknyian tudtak havonta rendszeresen megtakarítani, addig 2023-ban 33,2 százaléknyian. A változás hibahatáron belüli, az érték viszont csaknem tíz százalékponttal elmarad a nemzetközi átlagtól (43,1 százalék).