A magyar fordulat

Magyarországon nemrég a Kúria egy 2023. decemberében vizsgálta az ételfutárként dolgozók jogviszonyát vizsgálta, nevezetesen munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állnak-e. A Kúria döntésében utalt arra, hogy a felek szabadon dönthetnek a szerződés típusáról, akár polgári jogviszony vagy munkaszerződés alapján szerződhetnek. A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az meghatározás, hogy az ételfutárnak meghatározott címre kellett étel kiszállítását teljesítenie, nem egy munkakör, azaz a munkáltatónak nem volt tényleges ráhatása a feladat teljesítési módja és körülményei tekintetében. Mivel a munkavállaló az általa megjelölt időpontokban jelentkezhetett munkára, így a Kúria szerint a munkaidő, illetve a munkaidő beosztás sem értelmezhető, ami a munkaviszony egyik lényeges eleme. A munkavállalónak nem volt rendelkezésre állási kötelezettsége sem, egyedi megbízásokat visszautasíthatott. Az ételfutárok tevékenysége nem kötődött a céges struktúrához, nem volt megállapítható a munkaviszonyra jellemző alá- fölérendeltségi viszony sem. A dolgozó saját eszközeivel (jármű, mobiltelefon) végezte munkáját, ami szintén a megbízási viszony jellegét támasztotta alá. Így a Kúria megállapította, hogy az ételfutárok jogszerűen dolgoztak megbízási jogviszonyban, a munkaviszony tipikus elemeit ez a jogviszony nem viselte magán.

Az EU máshogy látja

Az Európai Unió most elfogadott irányelve a Kúriához képest másként értelmezte a platform alapú munkavégzést és megállapította, hogy ezen a szerződéses jogviszonyról alapesetben vélelmezhető, hogy munkaviszony, de ez a vélelem megdönthető.