Példaként említette, hogy amikor 2019-ben létrejött a kiemelt kulturális kultúrstratégiai intézmények rendszere és a Nemzeti Kulturális Tanács, akkor az Iparművészeti Múzeum nem került be a kiemelt intézmények közé, ez pedig a finanszírozásban és az érdekérvényesítő képességében egyaránt sok hátrányt jelentett. Igazgatók kirúgása és lemondása tarkította az elmúlt húsz évet, az MNMKK-ba való integrálás pedig már csak egy utolsó csepp volt a pohárban, ahol az amúgy is rossz helyzetben levő intézményt más hasonló állapotú intézményekkel kapcsolták össze.

Azonban a Közgyűjteményi Központ lebontása sem egyszerű feladat, hiszen amikor az integráció megtörtént, a tagintézmények gyakorlatilag mindent elvesztettek – mondta Jékely Zsombor. Nincsen például saját adószámuk, de elvesztették az operatív stábjaik jelentős részét is, hiszen mindent központosítottak. Ezért a megszűnés után még legalább fél év lesz mire újra minden intézmény visszakapja a teljes önállóságát – foglalta össze Jékely Zsombor.

A következő időszak legfontosabb feladata lesz, hogy át kell gondolni az országos múzeumok szerepét, finanszírozását, működésük körülményeit. Arányos, átlátható, kiszámítható alapokra van szükség, hiszen az MNMKK-t súlyos aránytalanságok is jellemezték.

„A mi múzeumunknak a személyi bérkerete annyira alacsony, hogy az országos diplomás bérek átlagától messze elmaradnak nálunk a muzeológusi vagy restaurátori fizetések, (...) hiszen csak a stratégiai intézményekben tudtak fizetéseket emelni az elmúlt években.” Ezeket az aránytalanságokat mindenképpen korrigálni kell, az önállósodásnak az egyik fontos kérdése lesz például, hogy jövőre milyen finanszírozással indulhatnak el a múzeumok.