Érdekes, hogy az autóvezetés is összefüggésbe hozható a betegséggel. Hosszabb vezetés – különösen, ha a kormányt erősen szorítjuk –, szintén előidézheti az alagút-szindróma tüneteit. Ezért javasolt a hosszú utak alatt gyakran megállni és pihentetni a kezet. Ám nemcsak a digitális kütyük használata és az autóvezetés jelent kockázatot, hanem bizonyos sportok is, mint például a tenisz vagy a kerékpározás. Ezek a tevékenységek is megterhelhetik a karpális alagutat, így a sportolóknak is figyelniük kell a megfelelő kéztartásra és a rendszeres pihenésre.

Hogyan alakul ki a betegség?

A kéztőalagút-szindróma kialakulásának több oka is lehet. Az egyik leggyakoribb ok a túlzott igénybevétel, például folyamatos gépelés vagy egérhasználat következtében. Az ismétlődő mozdulatok és a kéz helytelen tartása is növelhetik a karpális alagút terhelését. Az elhízás, a terhesség, a cukorbetegség, valamint bizonyos hormonális változások is hozzájárulhatnak a szindróma kialakulásához.

Mik a tünetei?

A „kattintás-betegség” leggyakoribb tünete a kéz és az ujjak zsibbadása és bizsergése, különösen éjszaka vagy reggel, amikor a csukló behajlított helyzetben van. Ezért azoknak, akik éjszakai panaszokkal küzdenek, érdemes lehet egy csuklósínt viselniük alvás közben, hogy megelőzzék a tünetek romlását. A fájdalom az alkaron és a csuklón keresztül is sugározhat. Gyakori tünet még az ujjak ügyetlensége, a tárgyak megfogásának nehézsége, ami akár a kéz szorítóerejének jelentős csökkenéséhez is vezethet. Az állapot előrehaladtával a tünetek tartósabbá válhatnak, és a kéz működésének károsodása is bekövetkezhet.