Hasonlóak a piaci viszonyok a megyei jogú városokban is, ahol a panelek áraiból átlagosan 2,8 százalékot tudtak alkudni a vevők, míg a nem panel lakások és a házak esetében ez 4,3-4,4 százalék volt, az utóbbi arány viszont Budapesttel ellentétben itt látványosan szűkül. Az egyéb városokban kisebb a panellakások kínálata, ami a 3 százalékos rekordalacsony alkupotenciálban is megmutatkozik, és az egyéb lakásoknál mért 4,2 százalékos arány is nagy csökkenés. Viszont ott egy családi ház árából még mindig átlagosan 6,8 százalékot lehetett alkudni a téli hónapokban. A községekben pedig, ahol a családi házak szinte a teljes piacot lefedik, átlagosan 8,8 százalékos volt az alku esetükben.
Pörög a budapesti piac
Az alkuk általános szűkülése mellett persze továbbra is vannak kirívó esetek országosan, egy Heves vármegyei községben például december közepén néhány nap alatt kelt el egy 1960-ban épült 58 négyzetméteres, jó állapotú családi ház, amelynek eladása sürgős lehetett, hiszen a 7,9 millió forintos irányár mellett végül 4 millióért talált új gazdára. Szintén Hevesben van az a hasonló adottságú családi ház, amelynél már majdnem négy hónapra volt szükség az eladáshoz, a 12 milliós irányár helyett pedig az eladónak be kellett érnie 6,2 millió forinttal. Arányaiban a legnagyobb budapesti alku egy több mint 100 éves, 38 négyzetméteres felújítandó családi házra esett, ahol 41,9 millió forint helyett végül 35 millió (-16,5 százalék) volt a vételár. A budapesti panelpiac pörgését mutatja, hogy a fővárosban mindössze 5,3 százalékos volt a legnagyobb alku ebben a szegmensben az elmúlt három hónapban. Ha nominálisan nézzük, akkor egy újszerű észak-magyarországi családi ház volt a csúcstartó, amelynek árából 22,5 millió forintot engedett az eladó, így 72,5 millióért kelt el bő egy hónapnyi hirdetés után.
