Ünnepi hullámvasúton a forint
A lejtmenetből kivette részét a budapesti tőzsde és a forint, de a térség szerdai felíveléséből nem: a hazai piacok zárva voltak. Ám ezt a nemzetközi befektetők nem használták ki: nem támadtak rá a magyar valutára, amely így a kinti piacon visszaerősödhetett.- írja csütörtöki számában a Népszabadság.
A kínai csoda
A múlt héten az uniós tagországok elhalasztották a döntést a közös dömpingvám bevezetéséről a kínai importcipőkre. Miközben az importvédelem indokoltnak tűnik, az Unió nehezen kötelezi el magát büntetővámok bevezetése mellett. A Kínába áramló európai működő tőke ez alatt folyamatosan nő, hozzájárulva a kibocsátás és az export megállíthatatlan növekedéséhez. A külföldi nagyvállalatok jelentős adókedvezményeket kapnak a kínai államtól a fejlett technológiák honosítását célzó beruházások esetében. A Világgazdaság által megkérdezett szakértők nagyrészt arról számolnak be, hogy komoly magyar érdeklődés van kialakulóban a kínai üzleti kapcsolatok fejlesztésére vonatkozóan.
Az S&P korlátozná a devizahitelezés feltételeit
A Standard & Poor's nem számít arra, hogy Magyarország 2014 előtt az euró-övezet tagja lesz. Ez viszont azzal jár, hogy a magyar gazdaság sebezhető lesz a kamat-, illetve árfolyamváltozások terén.
A hitelminősítő aggályosnak tartja a külföldi devizában való eladósodás gyors növekedését - adatai szerint 2005-ben az új jelzáloghitelek 80 százaléka ilyen volt - és valószínűnek tartja, hogy valamilyen felügyeleti szabályozással visszaszorítják ezt - írja a Napi Gazdaság. Az S&P a magyar bankrendszert összességében a térség legszilárdabb bankrendszerének minősítette mai értékelésében.
Barroso-Putyin találkozó
A biztonságos gáz- és olajszállításokat megalapozó új partnerségi megállapodásról tárgyal holnap Moszkvában José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke - közölte a Népszava.
Kóka János gazdasági miniszter ezt követően, pénteken Budapesten tárgyal az Egyesült Államok energiaügyi miniszterével, akivel az energiabiztonságot célzó amerikai kutatásokban való magyar részvétel lehetőségét szeretné megvitatni. Magyarország, amely gázellátásának 80 százalékát Oroszországtól kapja, különösen érdekelt abban, hogy csökkentse egyoldalú függőségét és bővítse az alternatív energiaforrások használatát.
