A magyar kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó cégeket tömörítő ACORA kerekasztal-beszélgetést szervezett, amelyben piaci szereplőkkel tekintették át a piac átalakulását: vállalati, bérlői oldalról vizsgálva a pandémia által hátrahagyott új világot, a hibrid irodák előnyeit, lehetőségeit és az új típusú munkahelyek kihívásait.
A munkatársak zöme a home office-ra szavaz
A pandémia jelentősen átalakította az irodai munkafolyamatokat, a magyar munkavállalók 69 százaléka dolgozott otthonról az elmúlt évben, és 84 százalékuk a jövőben is szívesen végezné a munkáját csak home office-ban vagy hibrid megoldásban.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Szirmák Botond, a Provident Zrt. vezérigazgatója is: „A munkatársaink jó része szívesen dolgozik otthonról, jelenleg a menedzsment egyik legfontosabb feladata megtalálni azt az optimális egyensúlyt a home office és az irodai tartózkodás között, amit szívesen vesznek a kollégák is. Az elmúlt évben egyébként kiderült, hogy a home office remek lehetőséget is nyújt például a call-centerek üzemeltetésénél: Míg korábban csak Budapestről kereshettünk munkatársakat, addig ma már teljesen mindegy, hogy egy operátor adott esetben Nyíregyházán, Debrecenben, vagy Sopronban él-e. A fő szempont inkább a rátermettség és a képzettség.”
Iroda szórakoztató funkciót kap
A folyamatos otthoni munkának természetesen vannak árnyoldalai is: csökken a kötődés a céghez, a munkatársakhoz, kevésbé érvényesül a személyes kapcsolattartásból adódó plusz érték. Pont emiatt cégeknek vezetői mégis szeretnék valamilyen módon visszahozni a munkatársakat az irodákba. Kérdés, hogy a happy hour kezdeményezések, a masszázsbérletek, a különböző szórakoztató megoldások és ajándékkártyák kellő motivációt jelentenek-e a kollégáknak. Mindemellett pedig sikerül-e a fertőzésbiztonsági kritériumokat maradéktalanul teljesíteni a negyedik COVID-hullám árnyékában? Saly Miklós, a REscon tulajdonosa szerint ma már valós kérdés az, hogy az iroda milyen élményt ad:
„Szerintem ma már a bérlők jogos elvárása az irodabérbeadó felé, hogy az iroda többet nyújtson a szokásosnál. Nem az a kérdés, hogy milyen területet biztosít milyen áron, hanem az, hogy képes-e benntartani az embereket az irodában. Ma pillanatnyilag erre nagyon kevés példa akad a fővárosi irodapiacon, de az biztos, hogy a bérbeadóknak is el kell gondolkoznia azon, hogy miként tudja az általa kínált helyet trendivé, izgalmassá, élményszerűbbé tenni a jövőben, ami segíti a bérlőknek abban, hogy a munkatársaikat bent tartsák az irodában.”
Rugalmas bérbeadót keresnek a bérlők
A piac átalakulásához természetesen a bérbeadóknak is változni kell. Erről Papp Róbert, a CitiReal ügyvezető igazgatója így vélekedett:
„Azt gondolom, hogy maga az ingatlanpiac, és különösen az irodai, nehezen változik, már csak a háttérben álló banki finanszírozók miatt is. Természetesen láthatunk néhány pozitív példát arra, hogy az irodák pluszt is nyújtanak a bérlőknek, ilyen például, amikor biopiac vagy konditerem működik egy irodakomplexumban és az sem ritka, ha egy-egy népszerű kávézó vagy étterem is megjelenik a bérlők között. De ezen túl az is lényeges bérlői szempont lesz a jövőben, hogy a bérbeadók mennyire kezelik rugalmasan a lefoglalt irodaterületeket, például lehet-e a tárgyalók számát és méretét igénytől függően változtatni, és milyen időintervallumra lesznek érvényesek az aláírt bérleti szerződések. A korábban megszokott 5 éves időtartamok elérése egy ennyire bizonytalan világban kihívást jelenthet a bérbeadók számára.”
Csökken a munkatársak elkötelezettsége
Az biztos, hogy a jövő a hibrid irodáké, amikor a munkavégzés az otthon, a kiszervezett irodai hub-ok és a központi iroda között oszlik majd meg különböző arányban. A kérdés az, hogy ez nem megy-e a hatékonyság rovására. Pozvai Zsolt, a Develor International globális vezérigazgatója szerint a legnagyobb kihívás inkább az lesz, hogy a vállalatok miként tartsák meg a munkaerőt. Az iroda eltűnésével, a személyes kapcsolatok lazábbá válásával ugyanis jelentősen csökken majd a céghez való kötődés:
„Az online meetingek és képzések funkcionálisan szuper módon működnek, ezt megmutatta a pandémia. De eltűnt az a jelenség, miszerint a kollégák a találkozók után még kicsit beszélgetnek, kapcsolatokat építenek egymással. Mindannyian egy kicsit zsoldossá, azaz elcsábíthatóvá válunk, így pedig nehéz elkötelezetten megtartani a munkatársakat. Ez óriási kihívást jelent most a vezetőknek, hogy miként csábítsák vissza a kollégákat az irodába, és hogyan alakítsanak ki egy egészséges egyensúlyt az otthoni és az irodai munkavégzés között, hogyan építsenek ki a vállalati márka iránt szoros kötődést.”
