Az IT-piacon akad olyan cég, amely a megszokott juttatások mellett, ingyenes nevezést biztosít a legnagyobb hazai tömegsport rendezvényekre vagy ajándék családi korcsolyapálya-belépőt ad a munkatársaknak. És olyan is, amely ingyen ebédet hozat az iroda előtti foodtruckból, vagy egy menő bárba hívja meg egy-két tüzes italra munka után a kollégákat, akiknek a születésnapjukon grátisz szabadnap jár.
A KCG Partners jogi szakértői szerint az ilyen megoldások egy részét a jogalkotó is támogatja, kedvezményes adózással érdekeltté teszi mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat az igénybevételükben. A béren felüli tételek – amelyeket összefoglaló néven a köznyelv és helyenként a jogalkotó is cafetériának nevez – egyszerre biztosíthatnak juttatást kedvező feltételek mellett a munkavállalóknak, és szolgálhatják a munkáltatók érdekét a munkaerő megtartásában.
Adózási szempontból négy csoportba oszthatóak:
- adómentes juttatások (0 százalék)
- ún. béren kívüli juttatások (28 százalék)
- béren kívülinek nem minősülő, ún. egyes meghatározott juttatások (33,04 százalék)
- munkabérként adóztatandó juttatások (46,5 százalék)
Adómentes juttatások
Az adómentes juttatások széles körét ismeri a jelenlegi szabályozás. Kulturális szolgáltatásra (mozijegy kivétel) vagy sportesemény belépőre adómentesen fejenként maximum a minimálbér összegét, azaz 232.000 Ft-ot lehet fordítani évente. Szintén e csoportba tartozik a munkáltató által juttatott óvodai-bölcsődei díj, a számítógéphasználat, a továbbképzések, illetve az e-kerékpárok biztosítása és a munkába járási költségek megtérítése is.
