A költségvetés helyzete, ezen belül az európai uniós források beáramlása, az új kormány egyik meghatározó gazdaságpolitikai kihívása. A költségvetés helyzetét az előző kormány választások előtti pénzszórása súlyosbította (fegyverpénz, béremelések, a 14. havi nyugdíj első részlete, valamint a fedezetlen személyijövedelemadó-csökkentések stb.). Így 2026. április végére az egész évre tervezett költségvetési hiány több mint 90 százaléka teljesült, s a költségvetés belső felülvizsgálata a hiánycélt 7,5 százalékra emelte.

A költségvetés stabilizálásában fontos szerepet játszik a május végén bejelentett, összesen 16,4 milliárd eurónyi, 360 forintos euróárfolyammal számolva mintegy 5900 milliárd forintnyi uniós forrás. Ezekből ténylegesen még 12,8 milliárd euró támogatás és 2,7 milliárd euró hitel válik lehívhatóvá, ugyanis 0,9 milliárd euró már lehívásra került. Ugyanakkor a tényleges kifizetéshez még az Európai Bizottság illetve a Tanács értékelései szükségesek.

Az uniós források közvetlen hatása az államadósság és a likviditás alakulásán keresztül jelentkezik. A költségvetés korábban 2187 milliárd forintértékben piaci hitelből, vagy saját forrásból előfinanszírozta az RRF-projekteket. Mivel ezek kiadásai korábban már megtörténtek, a később beérkező uniós devizaforrás nem generál újabb reálgazdasági keresletet, hanem a meglévő államadósság és/vagy a pénzforgalmi hiány mérséklését teszi lehetővé. Az MNB júniusi becslése szerint a hozzáférhető uniós források 2026-ban mintegy 1,1 százalékponttal csökkentik a GDP-arányos államadósságot.