Magyarországon az EU-s csatlakozást követően javult a lakosság bizalma az Európai Unióval szemben (ekkor a válaszadók közel kétharmada bízott benne). A 2008-as válság következtében azonban ez a bizalom megrendült: 2008-ban 50 százalék alá esett a bizalmi-index, majd egy rövid növekedési időszak következett 2010-ig. 2012-re a mindenkori mélypontra, 38 százalékra esett a mutató.

Ez egybevágott azzal, hogy ebben az évben tetőzött az eurózóna válsága (a görög és az olasz helyzet miatt), emellett nálunk jelentősen romlott az SZJA változások miatt az aktív keresők helyzete (a nettó keresetek reálértéke 3,5 százalékkal csökkent), s a nyugdíjaké sem nőtt. A „van élet az EU-n kívül is” szlogen értő fülekre talált a magyar lakosság egy részénél.

Az ezt követő felívelésnek a 2015-ös menekültválság vetett véget: ekkor fél év alatt 15 százalékponttal esett vissza az indikátor. A menekültkrízis bizalomra gyakorolt negatív hatása azonban kevésbé bizonyult tartósnak, mint a pénzügyi válságé volt: a 2015-öt követő években a bizalmi index lassan visszatért a válság előtti értékre – nem mellékesen az EU forrásbeáramlás is ezekben az években tetőzött.

Lényeges javulást a koronavírus-járvány okozott, a pandémia csúcspontján a lakosság 60 százaléka látta az EU tagság előnyeit (pl. a közös korona vírus elleni vakcina beszerzést). Ezzel szemben a 2022 második felében kicsúcsosodó energiaválság – s az ismét beinduló EU ellenes kampány - negatívan hatott a magyarok EU-val szembeni attitűdjére: újból 50 százalék alá került a bizalmi ráta.