A nagy olajtermelők számára a természeti erőforrások alternatív kormányzati bevételi forrást jelentenek. Kuvait GDP-jének mindössze 1,4 százalékát szedi be adók formájában, míg Katar, Bahrein és Omán egyaránt 5 százalék alatt van.
Az alacsonyabb jövedelmű országokban az alacsony adóbevételek inkább a korlátozott adóbeszedési kapacitást tükrözhetik. Hasonló adószintek tehát az egyik országban az erőforrásokban való gazdagságból, míg egy másikban a bevételszerzés nehézségeiből adódhatnak.
Amerika növekvő adó- és kiadási hiánya
Az Egyesült Államok érdekes helyet foglal el a globális összehasonlításban. Adóbevétele alacsonyabb, mint sok más fejlett gazdaságé, míg a szövetségi kiadások várhatóan továbbra is lényegesen magasabbak lesznek, mint a szövetségi bevételek.
Az előrejelzések szerint 2026-ban a szövetségi kiadások a GDP 23,3 százalékát teszik majd ki, miközben a bevételek aránya 17,5 százalék lesz. 2036-ra ezek az arányok várhatóan elérik a 24,4, illetve a 17,8 százalékot. Ezzel párhuzamosan a nettó kamatkiadások várhatóan több mint a duplájára, 2100 milliárd dollárra nőnek, ami megközelíti a teljes szövetségi kiadások összegét.
Mindez tartós szakadékot eredményez a szövetségi kormány bevételei és kiadásai között, miközben a költségvetés egyre nagyobb hányada fordítódik a korábbi hitelfelvételekhez kapcsolódó kötelezettségek törlesztésére.
