A legerőteljesebb növekedés az értékesítésre szánt vállalkozói lakásépítések terén tapasztalható: aránya, az átadott 13 700 új otthonok mintegy 68%-át teszi ki, ami az általuk tető alá hozott lakások számát tekintve -- a tavalyi, hasonló időszakénak -- a kétszeresét jelenti. A befektetők lakásfejlesztői kedvének további erősödését jelzi a kiadott új, összesen 27 900 építési engedély építtetői csoport szerinti megoszlása is. Eszerint a tendencia tovább folytatódik: az év második felében a magánszemélyek családi házas építkezése tovább csökken, miközben a beruházó cégek égisze alatt újabb többszintes, többlakásos lakóépületek munkálatai indultak-indulnak el. Az elkészült lakásokon belül növekedett a kislakások száma: az átlagos lakóalapterület csökkent, jelenleg 96 négyzetméter. A lakóépületek kivitelezésében tovább növekedett az építőipar részvétele; az új lakások 63%-ának kivitelezését építőipari vállalkozások végezték, lakossági házilagos kivitelezésben az új lakások alig egyharmada készült.
A területi fejlesztési egyenlőtlenség várhatóan tovább fokozódik az ország egyes régió között, mivel az első félévben használatba vett 13 700 új lakás 36%-a Közép-Magyarországon épült fel, s a kiadott új lakásépítési engedély 41%-a is ezt a térséget érinti. A használatba vett lakások száma minden megyében és minden településtípus átlagában nőtt az előző év első hat hónapjához képest, míg a kiadott új építési engedélyek adatai már területileg differenciáltabb képet mutatnak: a községekben és az 50 ezer fő alatti városokban, valamint a megyék több mint egyharmadában visszaesett az építési kedv, a jelentős beruházás-növekedés csak a fővárost érinti. A jelenlegi fejlesztői tervek azt mutatják: a felépítendő lakások mintegy fele három- és annál többlakásos épületekben valósul meg.