"Az élelmiszer árak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. Ez akkor is igaz, ha az árréstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatlan – véli az OKSZ.
Fotó: Klasszis Média
A kiskereskedelmi forgalom a vártnál is lassabban emelkedik, a lakossági fogyasztás kifejezetten visszafogott, szó sincs arról, hogy a túlhevült kereslet fűtené az inflációt. Az élelmiszer árak a lényegében fix árréssel megvert termékkörben is emelkednek április óta, és ezt a lakosság is érzékeli.
Az élelmiszerek áremelkedése költségoldalról érkezik. A nagy kereskedelmi láncokhoz sorra futnak be a termelők és feldolgozók áremelési igényei, a kiskereskedelem alig győzi visszaverni ezeket, de ezt is megnehezíti az árrésstop intézménye. Az infláció mélyebb, strukturális okainak elemzése, illetve kezelése nem történt meg, a termelők és feldolgozók államilag befolyásolt költségelemei (rezsi, termékdíjak, minimálbér) folyamatosan emelkednek.
Ezzel szemben az árrésstoppal sújtott 6 nagy élelmiszer lánc a konszolidált adatok szerint összességében már 2024-ben, az árrésstop előtt is veszteséget termelt, és a hazai üzletláncok többségénél is csökkent a nyereség 2023-hoz képest. Erre a „szilárd alapra” terhelte rá a kormány az árrésstopot, ami további veszteségbe taszítja a szektort. Ilyen körülmények között nem lehet érdemi árversenyt folytatni a vásárlók megnyeréséért, és nem lehet széleskörű, nagy kedvezményeket biztosító akciókat indítani.
