A központi bankok aranyvásárlása az elmúlt években megugrott, mivel az országok diverzifikálnak az amerikai dollártól távolodva, és védekeznek a geopolitikai kockázatok ellen.
A századforduló óta a központi bankok folyamatosan növelik aranytartalékaikat, ez a tendencia az elmúlt néhány évben meredeken felgyorsult. Mivel a hagyományos tartalékvalutákba, például az amerikai dollárba vetett globális bizalmat az infláció, a szankciók és a változó szövetségi struktúrák próbára teszik, sok nemzet az aranyhoz fordul stratégiai értéktárolóként.
Oroszország vezeti a globális listát a 2000 óta elért lenyűgöző, 1948 tonnás aranynövekedéssel, szorosan megelőzve Kína 1885 tonnáját. Ez a két hatalom együttesen a központi bankok által felhalmozott arany több mint felét birtokolják.
Miért halmoz fel Oroszország és Kína aranyat?
Az orosz és kínai aranytartalékok drámai növekedése az amerikai dollártól való függőség csökkentésére irányuló szélesebb körű erőfeszítés része. A nyugati szankciókkal való szembesülés után Oroszország felgyorsította dollármentesítési stratégiáját, az aranyat részesítve előnyben a tartalékok lefoglalásától vagy leértékelésétől való védelme érdekében.
Kína indítékai is stratégiaiak. Az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi feszültségek és a jüan nemzetköziesítésére irányuló növekvő vágy közepette Peking csendben halmozott fel aranyat, gyakran diszkrét központi banki vásárlások és a hazai bányákból származó érccel.
