2022-ben egy főre vetítve Magyarország a negyedik legkevesebbet költötte az EU-ban az egészségügyre vásárlóerőparitáson mérve; csak Bulgária, Románia és Horvátország volt mögöttünk. 2023-ban az eddig rendelkezésre álló 18 ország adatai alapján Magyarország az uniós rangsor végén helyezkedett el, a többi hiányzó ország közül valószínűleg csak Románia lesz mögöttünk, vagyis ebben az évben a második legkevesebbet költöttük egészségügyre az uniós tagországok közül.
2024-ben az összes egészségügyi kiadás 27 százalékát a lakosság közvetlenül, a saját zsebéből fizette. Ezzel az Unión belül a 7. – 8. legmagasabb arányt értük el. Emellett önkéntes egészségpénztárakon vagy egészségbiztosításon keresztül a lakosság további 3 százalékkal finanszírozta az egészségügyet. Így az egészségügyi kiadások 30 százalékát a lakosság állta.
Ha a saját zsebből finanszírozott egészségügyi kiadásokat az elkölthető bruttó jövedelem százalékában vizsgáljuk, akkor némileg hátrább, a 12. helyen állunk az uniós rangsorban. Ez kedvezőbb, hiszen az elkölthető jövedelmünk kisebb hányadát fordítjuk egészségügyi kiadásokra, mint sok más tagország, azonban a V4-ek közül így is az elsők vagyunk. 2023-ban a magyar lakosság bruttó jövedelmének 2,3 százalékát költötte egészségügyre, ami a nettó jövedelemhez képest – a GKI számítása szerint – 2,8 százalék.
